... ismét egy dobozos AMIGA-k számára kiadott kiegészítő került elő. A Commodore 1991-ben elkészítette ezt az úgynevezett deinterlace kártyát, amit A2320 Display Enhancer Board-nak nevezett el. Az AMIGA 2000 OCS (Original Chip Set) változata 1987-ben jelent meg, akár mennyire is szerethető, a világ nem állt meg... Biztosan említettem (vagy nem?), hogy minden AMIGA közös jellemzője a 23 tűs RGB Videó kimeneti csatlakozó, amin 15,7 kHz körüli (azért körüli, mert beállítható nagyobb sebesség is 15.6 - 15.72 - 24.62 - 31.43 - 31.44) videó jel szeret kijönni. Ez a VGA monitor meghajtására általában kevés (kivéve a felsorolásban vastagon szedett értékek). Hogy miért nem használjuk álladóan ezen üzemmódok valamelyikében a gépünket? Ennek például nálam két oka van. :-) Ez egyik ok, hogy a gépünk chip memóriája (videó memória) csupán 1Mb. Használt valaki anno 1Mb-s VGA kártyát? Ha igen, akkor tudja, hogy az mire "elég". :-) A másik ok, hogy ezt a felbontás / képfrissítési arányt a lemezes operációs rendszer alatt tudjuk beállítani, minden más alkalmazás (akár floppyról indítva a gépet, akár a WHDLoad alatt futtatva egy programot) azonnal vissza kapcsolja (320×256, 50 Hz, 15.60 kHz körüli értékre). Tehát ha törik ha szakad, multisync monitort kéne valahonnan a föld alól is előkeríteni, ami elbír a 15kHz - 31kHz közötti frissítéssel.

Ennek okát boncolgathatjuk egy kicsit ;-) a dobozos AMIGA gépek televíziós technikára, CGI animáció készítésre, videó munkákra voltak kiválóan alkalmasak. Alapvetően anno a közép árkategóriás gépek közül ezek voltak alkalmasak erre. Legalább is én így tudom, hogy inkább az AMIGA volt széles körben elterjedve és nem a Silicon Graphics grafikus munkaállomások. Persze aki Hard Core TV-s, akár más ismeretei is lehetnek erről, bátran javítson ki... Szóval ez lehetett az oka annak, hogy a C= köröm szakadtáig ragaszkodott a PAL/NTSC megjelenítéshez, három generációnyi grafikai chip készleten keresztül (OCS -> ECS -> AGA)...
A felhasználókban azonban feltámadt az "igény" a nagyobb felbontóképességű monitorok használatára, elvégre az AMIGA fénykorában komoly irodai, tervező alkalmazásokkal is rendelkezett (tényleg a teljesség leghaloványabb igénye nélkül említem az AmiCAD-et és nem mást). Ennek okán készültek el az ehhez hasonló kártyák, amiknek a segítségével direktben VGA monitort  használhatunk a gépünkhöz. Uccu neki, az 1990-ben megjelent AMIGA 3000-hez kifejlesztett Amber custom chipre épülve készítettek egy ilyen scandoubler-t (nem akarok folyton egy szót ismételni).

Ez az eszköz azt használja ki, hogy az AMIGA 2000 alaplapján egy speciális Videó csatlakozó található, ami (micsoda meglepetés) pont alkalmas egy ilyen plusz elektronika elhelyezésére. Ha ezt megtettük (mármint a beüzemelést), akkor a 23 tűs RGB kimenet felett lesz egy 15 tűs VGA csatlakozónk, egy ki/be kapcsolónk és egy finomhangoló potméterünk. /szerk. Pontosítást igényelt, hogy ez a scandoubler kártya csak a AMIGA B2000 - CR, két rétegű alaplapokba jó, mivel 2x36-os élcsatlakozó felületet igényel. A 4 rétegű AMIGA 2000-es lapokon (ezekről még fotót sem találtam hirtelen) rövidebb csatlakozó van. Nem mellesleg hasonló terméket sem találtam, ami jó lenne ezekhez... /

A kártyához van gyári szoftver, de ahogy olvasgattam az elsősorban tesztelésre alkalmas (lusta voltam lemezre kimásolni, de előbb utóbb pótolom). Tehát több teendőnk nincs, mit csatlakoztatni a VGA monitort és örülni a végeredménynek. Én első körben nem annyira vigyorogtam, mert hamis színes kép (fehér alakzatok mentén világos zöld pulzáló pixelek formájában) volt a végeredmény. Sajnos a digitális fényképezőgép nem alkalmas ezt normálisan megörökíteni, de nézni elég zavaró volt. A finom hangoló potméter állítgatásával szerencsére sikerült ezt a hatást kiküszöbölnöm, úgyhogy az örömöm majdnem felhőtlenné vált (legalábbis ami a scandoublert illeti).

AMIGA 2000 képe egy 17"-os VGA CTR monitoron (a képért elnézést, de ha vakuzom, akkor még ennyi sem látszana).

A mosoly akkor csökkent valamelyest az arcomon, amikor (eddig ezt még nem tettem meg) az AMIGA 3000-et is kipróbáltam ugyan ezzel a VGA monitorral (erről lesz később szó). Valahogy szebb a képe... Hozzá képest az AMIGA 2000 frekvencia duplázott jele sötétebb tónusú és "erőtlenebb", pedig a cikk elején említettem, hogy ugyan azzal az Amber nevű chippel működik mind a két megoldás. Fogom a gyanú végét, hogy az újabb grafikai chip lehet a megoldás kulcsa. Ha valakinek van ezzel kapcsolatos tapasztalata, akkor ossza meg velem. :-)

Érdekességképpen megemlítem még, hogy az AMIGA-hoz készült fejlettebb videókártyák feleslegessé teszik az ilyen scandoubler használatát, mert önállóan is alkalmasak erre a funkcióra. Aki ennek technikai megoldásán összevonta a szemöldökét, annak a kedvéért kifejtem. A Zorro II csatlakozó (ide jönne maga a videókártya) és a Videó csatlakozó az alaplap két ellentétes szélén került elhelyezésre. Ennek az a mellékhatása, hogy a Zorro II csatlakozóban lévő eszközt egy szalagkábel segítségével össze kell kötnünk a videó csatlakozóval is. Ezt a szépséghibát a Zorro III csatlakozókkal rendelkező gépekben másfajta csatlakozó elrendezés alkalmazásával küszöbölték ki.
A kevésbé fejlett videókártyák esetében a frekvencia duplázott RGB jelet egy plusz VGA kábellel a dobozon kívül átvezették a videókártya AMIGA videó-jel bemenetére. Egy relés kapcsolással pedig megoldották, hogy az éppen használt kép (vagy a videókártya által előállított kép, vagy a grafikai chip képe) ugyan arra a monitorra kerüljön. Amúgy nagyon komoly, ahogy átvált a relé a két kép között, először szívrohamot kaptam, olyat szól. Aki emlékszik, Pee Cee-n is volt ilyen megoldás, lásd kezdeti V(W)oodoo 3D Accelerátor kártyák, amelyek a bemenetükre kerülő VGA kártya-jelre egyszerűen rápakolták a 3D számolásuk eredményét. Az AMIGA videókártyákról lesz még szó később ...