... ismét egy dobozos AMIGA-k számára kiadott kiegészítő került elő. A Commodore 1991-ben elkészítette ezt az úgynevezett deinterlace kártyát, amit A2320 Display Enhancer Board-nak nevezett el. Az AMIGA 2000 OCS (Original Chip Set) változata 1987-ben jelent meg, akár mennyire is szerethető, a világ nem állt meg... Biztosan említettem (vagy nem?), hogy minden AMIGA közös jellemzője a 23 tűs RGB Videó kimeneti csatlakozó, amin 15,7 kHz körüli (azért körüli, mert beállítható nagyobb sebesség is 15.6 - 15.72 - 24.62 - 31.43 - 31.44) videó jel szeret kijönni. Ez a VGA monitor meghajtására általában kevés (kivéve a felsorolásban vastagon szedett értékek). Hogy miért nem használjuk álladóan ezen üzemmódok valamelyikében a gépünket? Ennek például nálam két oka van. :-) Ez egyik ok, hogy a gépünk chip memóriája (videó memória) csupán 1Mb. Használt valaki anno 1Mb-s VGA kártyát? Ha igen, akkor tudja, hogy az mire "elég". :-) A másik ok, hogy ezt a felbontás / képfrissítési arányt a lemezes operációs rendszer alatt tudjuk beállítani, minden más alkalmazás (akár floppyról indítva a gépet, akár a WHDLoad alatt futtatva egy programot) azonnal vissza kapcsolja (320×256, 50 Hz, 15.60 kHz körüli értékre). Tehát ha törik ha szakad, multisync monitort kéne valahonnan a föld alól is előkeríteni, ami elbír a 15kHz - 31kHz közötti frissítéssel.

Ennek okát boncolgathatjuk egy kicsit ;-) a dobozos AMIGA gépek televíziós technikára, CGI animáció készítésre, videó munkákra voltak kiválóan alkalmasak. Alapvetően anno a közép árkategóriás gépek közül ezek voltak alkalmasak erre. Legalább is én így tudom, hogy inkább az AMIGA volt széles körben elterjedve és nem a Silicon Graphics grafikus munkaállomások. Persze aki Hard Core TV-s, akár más ismeretei is lehetnek erről, bátran javítson ki... Szóval ez lehetett az oka annak, hogy a C= köröm szakadtáig ragaszkodott a PAL/NTSC megjelenítéshez, három generációnyi grafikai chip készleten keresztül (OCS -> ECS -> AGA)...
A felhasználókban azonban feltámadt az "igény" a nagyobb felbontóképességű monitorok használatára, elvégre az AMIGA fénykorában komoly irodai, tervező alkalmazásokkal is rendelkezett (tényleg a teljesség leghaloványabb igénye nélkül említem az AmiCAD-et és nem mást). Ennek okán készültek el az ehhez hasonló kártyák, amiknek a segítségével direktben VGA monitort  használhatunk a gépünkhöz. Uccu neki, az 1990-ben megjelent AMIGA 3000-hez kifejlesztett Amber custom chipre épülve készítettek egy ilyen scandoubler-t (nem akarok folyton egy szót ismételni).

Ez az eszköz azt használja ki, hogy az AMIGA 2000 alaplapján egy speciális Videó csatlakozó található, ami (micsoda meglepetés) pont alkalmas egy ilyen plusz elektronika elhelyezésére. Ha ezt megtettük (mármint a beüzemelést), akkor a 23 tűs RGB kimenet felett lesz egy 15 tűs VGA csatlakozónk, egy ki/be kapcsolónk és egy finomhangoló potméterünk. /szerk. Pontosítást igényelt, hogy ez a scandoubler kártya csak a AMIGA B2000 - CR, két rétegű alaplapokba jó, mivel 2x36-os élcsatlakozó felületet igényel. A 4 rétegű AMIGA 2000-es lapokon (ezekről még fotót sem találtam hirtelen) rövidebb csatlakozó van. Nem mellesleg hasonló terméket sem találtam, ami jó lenne ezekhez... /

A kártyához van gyári szoftver, de ahogy olvasgattam az elsősorban tesztelésre alkalmas (lusta voltam lemezre kimásolni, de előbb utóbb pótolom). Tehát több teendőnk nincs, mit csatlakoztatni a VGA monitort és örülni a végeredménynek. Én első körben nem annyira vigyorogtam, mert hamis színes kép (fehér alakzatok mentén világos zöld pulzáló pixelek formájában) volt a végeredmény. Sajnos a digitális fényképezőgép nem alkalmas ezt normálisan megörökíteni, de nézni elég zavaró volt. A finom hangoló potméter állítgatásával szerencsére sikerült ezt a hatást kiküszöbölnöm, úgyhogy az örömöm majdnem felhőtlenné vált (legalábbis ami a scandoublert illeti).

AMIGA 2000 képe egy 17"-os VGA CTR monitoron (a képért elnézést, de ha vakuzom, akkor még ennyi sem látszana).

A mosoly akkor csökkent valamelyest az arcomon, amikor (eddig ezt még nem tettem meg) az AMIGA 3000-et is kipróbáltam ugyan ezzel a VGA monitorral (erről lesz később szó). Valahogy szebb a képe... Hozzá képest az AMIGA 2000 frekvencia duplázott jele sötétebb tónusú és "erőtlenebb", pedig a cikk elején említettem, hogy ugyan azzal az Amber nevű chippel működik mind a két megoldás. Fogom a gyanú végét, hogy az újabb grafikai chip lehet a megoldás kulcsa. Ha valakinek van ezzel kapcsolatos tapasztalata, akkor ossza meg velem. :-)

Érdekességképpen megemlítem még, hogy az AMIGA-hoz készült fejlettebb videókártyák feleslegessé teszik az ilyen scandoubler használatát, mert önállóan is alkalmasak erre a funkcióra. Aki ennek technikai megoldásán összevonta a szemöldökét, annak a kedvéért kifejtem. A Zorro II csatlakozó (ide jönne maga a videókártya) és a Videó csatlakozó az alaplap két ellentétes szélén került elhelyezésre. Ennek az a mellékhatása, hogy a Zorro II csatlakozóban lévő eszközt egy szalagkábel segítségével össze kell kötnünk a videó csatlakozóval is. Ezt a szépséghibát a Zorro III csatlakozókkal rendelkező gépekben másfajta csatlakozó elrendezés alkalmazásával küszöbölték ki.
A kevésbé fejlett videókártyák esetében a frekvencia duplázott RGB jelet egy plusz VGA kábellel a dobozon kívül átvezették a videókártya AMIGA videó-jel bemenetére. Egy relés kapcsolással pedig megoldották, hogy az éppen használt kép (vagy a videókártya által előállított kép, vagy a grafikai chip képe) ugyan arra a monitorra kerüljön. Amúgy nagyon komoly, ahogy átvált a relé a két kép között, először szívrohamot kaptam, olyat szól. Aki emlékszik, Pee Cee-n is volt ilyen megoldás, lásd kezdeti V(W)oodoo 3D Accelerátor kártyák, amelyek a bemenetükre kerülő VGA kártya-jelre egyszerűen rápakolták a 3D számolásuk eredményét. Az AMIGA videókártyákról lesz még szó később ...

...gondoltam írok beharangozó posztot a két készülő AMIGA-s kiadványról, egyrészt a tartalmuk retro, másrészt mind a kettőt lelkes amatőrök profin elkészített munkája, figyelemre méltóak!
Nem mellesleg ez a bejegyzés a Retro Tauta blog egyetlen szerkesztője (azaz jómagam) által elkövetett írások külső megjelenéseiről is szól.

Tehát, ha minden igaz jövő héten jelenik meg az AMIGA MÁNIA negyedik száma! Ez egy kis példányszámban papíron is megvásárolható folyóirat, de szerencsére ilyen könnyen nem merül "feledésbe", mert az alkotók elérhetővé teszik a számok tartalmát letölthető PDF formátumban.

Az AMIGA MÁNIA részére két hardveres cikket küldtem. :-) Elöljáróban talán annyit elmondhatok róluk, hogy az egyik egy hibás CDTV felélesztésének, a másik pedig egy szintén hibás AMIGA 3000 javításának történetét követi nyomon. Ha papír példányt nem is tud a nagyérdemű olvasó beszerezni, a PDF-et mindenképpen ki fogom ajánlani olvasásra. ;-)

A LemezGURU a széles hozzáférhetőség szempontjából egy kicsit nehezebb műfaj, mivel amint a neve is tükrözi, AMIGA formátumú 880Kb-os DS-DD lemez (vagy annak megfelelő ADF lemezkép) formájában terjed!

Mint az a kis képen is látható, ez a lemezújság tavaly novemberben született újra és most várható a második szám megjelenése! A változatosság kedvéért ide is hardveres cikkeket küldtem be (gondolom nem meglepő). :-) Kettőt emelnék ki, az egyik témája az alapvető hibakeresés AMIGA gépekben, a másik pedig egy kis AMIGA 500 turbókártya teszt (azért kicsi, mert csak pár ilyen kártya keveredett a karmaim közé). Sajnos ez a megjelenés a korlátozott adatmennyiségből kifolyólag mellőzni volt kénytelen a képes illusztrációkat, de megígérem, hogy egy pár hónap múlva felteszem a cikkeket fotókkal kiegészítve, kikerekítve. :-)

Végezetül, de nem utolsó sorban felhívom a figyelmet egy retro oldalra, a ReTRoTiMe-ra, ahol sok érdekességet találhattok! Többek között például személyes kedvenceim is megtalálhatóak itt, a beszkennelt és hozzáférhetővé tett retro számítógépes újságok (méghozzá egy elég jelentékeny gyűjtemény).

Na tessék, ezzel ismét haza beszéltem, a ReTRoTiMe BLOG rovatában olvashatóak a Retro Tauta cikkek. :-)

(Nem kell megijedni a poszt szünet és a hallgatás nem lesz tartós, most is bütykölök 1000-el.)

... kifejezetten 4116 és TMS4532 RAM IC-k kellenének egy marékkal,  javításához... Vettem is nagy boldogan egy alkatrész állapotúnak hirdetett hibás és viharvert ZX Spectrum 48K-t, hátha szerencsém lesz (persze, hogy nem lett, illetve ez nézőpont kérdése, hogy mit tekintünk annak) és nem állok neki javítani! Ma szabadságon voltam, mekkora mázli, hogy pont ma érkezett meg a masina is! :-) Gondoltam mielőtt elteszem a dobozba, azért megnézem, hogy mi van benne / vele pontosan...

Hű de koszos vagy te szerencsétlen... (nem tudom a fotó mennyire adja vissza, szobafestésből származó pöttyöket, igazi élő retket a billentyűzet gombjain és port)

Az alaplap nem kicsit poros, de legalább nagyon...

Ezen szerintem jobban látszik, a fekete műanyag ház alja nem a vakutól lett szürke, ahol hozzáértem, na ott sötétebb...

Ha felületesen körülnézünk a gép belsejében, akkor egyből látszik, hogy mi lehet itt a "hiba"... a felső 32Kb RAM részen 2db foglalat látható a RAM IC helyett, a billentyűzet fólia csatlakozók nem a gyáriak (maszek) és hiányzik a 7805-ös feszültség szabályzó. Így nehezen várhatjuk el tőle, hogy működjön... :-) Volt egy olyan érzésem, hogy az Issue 3B alaplap ideiglenes élesztése nem fog tovább tartani 3 percnél (ennyit a komoly kihívásokról) és neki is álltam... A műanyag alkatrészek mentek a mosogatóba (konkrétan elmostam őket mosogatószerrel), a lapot portalanítottam egy ecsettel az erkélyen (totálisan hülyének néznek a szomszédok, minden rendes ember porrongyot ráz, vagy bagózik ott! én nyomtatott áramkörökről söprögetem le átszellemülten a port). Majd bekapcsoltam a forrasztópákát és beforrasztottam egy új 7805-öt, felszereltem rá a "picike" alumínium hűtőbordát. Ennyi szerintem bővel elég ahhoz, hogy ami akar, az elinduljon. ;-)

Még portalanítás előtt...

Portalanítás és forrasztás után...

Ezt követően áram alá helyeztem a gépet és hallgatóztam. :-) Hm, a belső tápegység (TR4 és TR5) fület gyönyörködtetően kezdett el ciripelni (egész pontosan a TR4 felelős ezért a jelenségért), a 7805 és az ULA kicsit lassan kezdett el melegedni ezért (de csak is ezért) mértem a feszültséget multiméterrel itt-ott (minden a helyén) és már ment is a monitorra az RF kimenet képe.

Hoppáré Zimi, mi van ott? :-) Hát kis barátom te sem leszel szétbontva alkatrésznek...

Akkor talán dugjunk egy billentyűzetet a lapra... Upsz, hát kérem ez nem semmi. Ezt 30 év után, a makulátlan állapotú ZX48K-m sem tudja produkálni a kedvemért! :-)

Na de mi lehet a felső 32Kb RAM-mmal (már azon kívül, hogy két IC ki lett véve és foglalat van helyette)? :-)
Egyenlőre kérdezzük le, hogy mennyi az annyi (mennyi RAM-ot lát a gép)...

PRINT PEEK 23732 + 256* PEEK 23733 (nincs utána "L", az a kurzor)

Erről a kis utasításról azt tudjuk, hogy különböző RAM méretnél eltérő eredményt ad vissza:

• 16Kb - 32767
• 32Kb - 49151
• 48Kb - 65535

Mennyi RAM van a gépben, a 2db IC nélkül? Helyes a válasz, 16Kb! :-)

Mit mond ez az utasítás egy teljesen más, tökéletes állapotú 48K-ra? Korrekt, 48Kb! :-)

Tehát mi történik, ha én most ide beteszek 2db RAM IC-t a foglalatba? Na hát erre nem számítottam... :-(

Ekkor jött el az a pont, amikor a gépet összeraktam, összecsavaroztam és feltettem a polcra, mint egy jól működő ZX Spectrum 16Kb-os számítógépet. :-) Na de miért?

Azért mert számomra nem egyszerű a válasz... ilyen eredmény például akkor jöhet ki ha a felső 32Kb-ért felelős címdekóder működik, de valamelyik RAM IC hibás, vagy akkor ha a címdekóder működik hibásan. Mind a két hibakeresés komoly utána járást fog igényelni (amit nyilván meg fogok tenni utóbb). Hogyan tesztelhetőek le a TMS4532 RAM IC-k (nekem csak bontott van belőle, újat tudtommal kapni már nem lehet)? A dekódernek neki kellene ülnöm, és a TTL data sheet-ek, valamint az Issue 3B séma rajz alapján kirajzolgatni magamnak, hogy pontosan hogyan működik... Tegyük fel ebből tudok következtetni rá, hogy hol a hiba...

Úgyhogy visszaértem ugyan oda, ahol a Spectrum+ javítási kísérletnél elakadtam... A különböző verziószámú lapokon nyomon lehet követni a Spectrum evolúcióját, a ZX81-et és a ZX Spectrum 16K-t többé kevésbé már értem. De hogyan lesz a 16Kb-os Spectrumból 48Kb-os (jó tudom 6db TTL logikából álló címdekóder segítségével)? :-)
Erre még gyúrok egy kicsit (tehát ennyit a komoly kihívásokról)... .-P Folyt. köv.

Ugye például az AMIGA-nak (kivéve AMIGA 3000) nagy általánosságban RGB kimenete van, ami (PAL illetve NTSC szabványnak megfelelően), ~15,7kHz - 50Hz képfrissítést jelent. A VGA megjelenítési szabványról meg azt tudom, hogy ennek duplája, tehát ~31,5kHz frissítést jelent, 50Hz helyett pedig 60Hz-et de inkább többet... Amúgy az évek során alapvetően fel sem merült bennem ~15kHz-es videó jelet VGA monitorra kötni :-) de ennek az eredetileg AMIGA-hoz készült kapcsolásnak a nézegetése után felmerült bennem pár kérdés...

Ez nekem első ránézésre ismeretlen volt, de minden "segédeszköz" a rendelkezésemre áll hozzá (AMIGA + VGA kábel + VGA monitor + 7408 TTL IC + 100uF kondenzátor), hogy kipróbáljam. Amikor kinyomtattam a rajzot és tüzetesebben megnéztem, akkor már kezdett egyre gyanúsabbá válni. Ezt én már láttam valahol...

Hát persze, van nekem egy C= 390682-01 jelű RGB - VGA csatlakozóm, anno belenéztem és azt láttam, hogy nem csak szolgai módon be van kötve a 23pin csatlakozó a 15pin VGA-ra, hanem, rá van eresztve egy 74LS08N TTL logikára is (katt).

Ez mondjuk nem oldja meg az alapvető problémánkat (attól hogy a VSYNC és a HSYNC jel is átmegy egy-egy ÉS kapu áramkörön), miszerint a ~15kHz édeskevés a VGA monitor meghajtására (nem kell fejet fogni, megígértem, hogy ezt a konkrét kapcsolást kipróbálom "működés" közben). Különben is régóta kíváncsi voltam rá, hogy az ősrégi 17"-os Fujitsu Siemens 172E monitorom mit lép egy ilyen barátságtalan húzásra?
Íme! Szerintem nagyon jó kép lett (átnyomtam negatívba, OUT OF RANGE 15kHz - 50Hz felirat látható) :-)

Szóval nincs más hátra, be kell látni, ez ide kevés. RGB monitor, multisync VGA monitor vagy LED TV, esetleg speciálisan erre e célra tervezett kártya (úgynevezett scandoubler) használata továbbra is ajánlott. :-)

Panasz érkezett rám egy lelkes olvasótól (jó ez a blogod Szergely, csak túl sok a szakmai poszt /szakmai? de hiszen nem értek semmihez!/, visszafogtad a humort és a sztorizást is/ ;-) ennek megfelelően igyekszem majd egy kicsit változtatni a cikkek hangvételén. A blogmotor idétlen komment lehetőségei miatt csináltam a Facebook-on egy nyilvános RETRO TAUTA csoportot, lehet csatlakozni, Lájk-olni, kommentelni, fikázni, meg amit akartok... ;-)

... szerintem vegyük az irányt ismét a 80’as évek elejére (engem megnyugtat a tudat, hogy volt olyan is).

Akkor történt ugyanis, hogy elkezdtek divatba jönni olyan úri hóbortok, mint a személyi számítógép. Szép fokozatosan ébredezett az emberekben a bírvágy mindenféle eszköz iránt.  Sir (akkor még nem volt "szőr", később kapta meg, pontosan ezért) Clive Sinclair gondolt egy nagyot, 1961-ben céget alapított. Először zsebszámológépeket terveztek és gyártottak, majd a későbbiekben több ügyes szakemberrel karöltve saját számítógép fejlesztésébe fogtak. A Sinclair Research Ltd. gondozásában és a Timex Corporation gyártmányaként (a ZX80 továbbfejlesztéseként) 1981 márciusától piacra került a ZX81 névre elkeresztelt masinájuk.

A változatosság kedvéért mindjárt kettőt is megemlíthetünk belőle:

• A klasszikus ZX81 Issue One 1Kb RAM-mal (64Kb-ig bővíthető), 3,25MHz-n ketyegő Zilog Z80 processzorral, monokróm maximum 64x48 pixel megjelenítési lehetősséggel,
• és az amerikai változatú TS1000 (Timex Sinclair 1000) bődületes 2 Kb RAM-mal (szintén 64 Kb-ig bővíthető) 3,25MHz-n hasító NEC Z80 CPU-val és hasonlóan kiváló megjelenítési lehetőséggel.

A szerkezetek mindösszesen 99,95$-ért voltak kaphatóak, akkoriban ez volt a legolcsóbb választás.

Ezen a MHz teljesítményen és a RAM méreten manapság már sírva röhögünk, főleg ha még azt is elárulom róluk, hogy a gépeknek gyárilag nem volt még hangjuk se...
Nézzünk egy kis összehasonlítást. Akkoriban egy IBM PC 4,77MHz-es Intel 8088 CPU-val és 16Kb RAM-mal rendelkezett 1265$-ba, az Apple II Plus 1MHz-s MOS 6502 CPU-val 16Kb RAM-mal 1330$-ba került. Ha a tudás és ár-érték arányokat vesszük alapul, akkor nyilván jobban megérte a Sinclair-féle masinára benevezni, mit bármelyik másikra...

Szóval erre a születésnapi bulira már két éve készülök, csak különböző okokból folyton halogattam. Most, hogy elindult a Retro Tauta blogom, megragadom a lehetőséget, hogy megemlékezzek erről a legendás gépről és a jeles alkalomról! Sajnos a kerek évfordulóról lekéstem...
Happy Birthday For You ZX81 Personal Computer!!! Boldog 31dik születésnapot!!! :-)

Szerencsére tudok mutatni ebből az informatikai őskövületből olyan példányt ami külsőre még egyben van és olyat is, ami működik... ;-)

a jelenleg javításra váró ZX81 Issue One:

... működő TS1000 Issue 3-as alaplap, egy normál golyóstollal próbáltam érzékeltetni a méretét (katt):

Láthatóan nincs telezsúfolva alkatrészekkel...valóban működik :-) íme sorban lenyomva az összes karakter:

A későbbiekben lesz még szót itt ezekről a masinákról (is). :-)
folytatás következik...