... mostanában nem vágok bele komolyabb témákba... Az egyik, évek óta tervezgetett hardver kiegészítő prototípusa teszt állapotba került... Jó lenne hamar végleges állapotra hozni és tovább haladni, úgyhogy most egy könnyedebb poszt fog következni... :-)

Woody-tól kaptam ezt a fotón szereplő Alfa Data gyártmányú Trackball (erőltetett magyarítással hanyattegér) eszközt. Ettől a cégtől több különböző kiegészítőm is van AMIGA-hoz, de ilyenem még nem volt eddig. Azon melegében ki is próbáltam egy AMIGA 1200-ason és nagyon megtetszett, ezért úgy döntöttem, hogy egy önálló cikket megérdemel. :-) Ami első ránézésre szembe tűnik, hogy ez egy úgynevezett kristály változat (a másik átlátszatlan szürke golyós), vagyis a golyó átlátszó. Oké, de minek? ;-) Használat közben kiderült, ennek köszönhetően van egy olyan funkciója, hogy az AMIGA egereknél "megszokott" megbízhatatlan kattintást különböző színű LED-ek segítségével visszajelzi. A bal gomb piros színűre, a jobb gomb zöld színűre, a középső-hátsó gomb pedig folyamatosan világító pirosra változtatja a golyó színét. :-) Ez a nagyon szimpatikus tulajdonsága azonnal belopta magát a szívembe! A középső-hátsó gombjának funkciója WB 3.0 alatt a folyamatosan nyomva tartott bal gombnak felel meg. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még ennek is hasznát veszem. Elvitathatatlan előnye a "normál" egerekkel szemben, hogy a görgő nem az asztalon (vagy egérpadon) csúszkál, hanem kézzel kel tekergetni, ezért lassabban koszolódik. Kicsit egereztem vele, a régi CCCP időket időző mérete ellenére teljesen jól megszokható a fordított használat. Jut eszembe, van még pár érdekes kivitelű egér, trackball és joystick otthon, lehet, hogy lesz belőle egy cikksorozat...
Természetesen nem tudtam ellenállni neki és szétszedtem. :-) Kerestem annak a lehetőségét, hogy a középső-hátsó gombhoz tartozó piros színű LED-et hogyan tudnám kicserélni mondjuk kékre. :-) A feladat nem lehetetlen, ha találok legközelebb kék színű SMD LED-et, akkor megteszem. A galériában további képek vannak, többek között például az, hogy sötétben milyen hátborzongató a kattintás-világítás. ;-)

Legnagyobb örömömre egy újabb cikket kaptam, ezúttal Digitális Grafika tollából. :-) Remélem nem fogja vissza magát és kapok több ilyen írást grafikai témában, amihez én hozzáértés hiányában mindig tátott szájjal közelítettem :-)

Computer Arts - A kreatív számítógépes magazin

A Computer Arts magazin havonta megjelenő 100 oldalas színes kiadvány volt amely elsősorban a grafikusoknak, designereknek, művészeti vezetőknek, kreatív igazgatóknak, tördelőknek, multimédia-fejlesztőknek, tipográfusoknak, reklámgrafikusoknak, webmestereknek és látványtervezőknek szólt. A kiadvány CD-mellékletére a legfrissebb szoftverek demói, illetve egyes szoftverek korlátozás nélküli verziói is felkerültek. A művészeti írások és a művek bemutatása mellett nagy hangsúlyt kaptak az eszközök is, amelyekkel mindezek megvalósíthatóak. Ez magába foglalja a hardvert és a szoftvert egyaránt: a Computer Arts Magazin rendre bemutatta a legújabb berendezéseket, a szoftverek legújabb verzióit.
(Katt a képre a nagyobb méretért.)

Computer Arts Magazin
Nagy-Britannia legnépszerűbb kreatív magazinja magyarul

2000. szeptember

Egyre szűkül a fogyasztói rés, ezzel együtt bővül a prémiumlapok száma, és mindinkább teret hódítanak a számítógépes magazinok. A VNU hobbifelhasználókhoz szóló Computer Active-ja után megjelent a CMK professzionális kreatív számítógépes magazinja.

A PC Format és a Play Station magazinok után a CMK Kiadó piacra dobta a Computer Arts magyar kiadását. A havonta 6000 példányban megjelenő kiadvány a grafikusok, designerek, webmesterek és számítógépes művészek számára igyekszik az ötletadó és a trendhíreket közlő orgánum szerepét betölteni. A Computer Arts Nagy-Britanniában a legnagyobb példányszámban eladott számítógépes kreatív magazin. Népszerűségét elsősorban a megbízható, friss híreinek és az elfogulatlan, objektív, értékelő attitűdnek köszönheti.

A Computer Arts témái elsősorban a design, a számítógépes művészet, a tipográfia, a képfeldolgozás, a nyomdai előkészítés, a kreatív művészet, a grafika, az alkalmazott grafika, a webdesign, a web szerkesztés, a 3D modellezés, a két- és háromdimenziós animáció, a multimédia-fejlesztés, valamint a látványtervezés köréből kerülnek ki. A művészeti írások és a művek bemutatása mellett teret kapnak azok az eszközök is, amelyekkel mindezek megvalósíthatóak – azaz a hardver a hozzá tartozó szoftverekkel. A legújabb eszközök bemutatása mellett a magazin oktató írásokat, tippeket, trükköket egyaránt közöl. Az újság legnagyobb része, mintegy 90 százaléka licencanyagokból, a maradék 10 százalék pedig a magyar szerkesztőség saját írásaiból áll.

A magazin terjedelme 100 oldal, 4+4 színnyomású. Minden számhoz tartozik CD-melléklet, amelyen a cikkek anyagain kívül találhatók új fejlesztésű betűtípusok, jogdíjmentes képek, a legfrissebb szoftverek kipróbálható, sőt, olykor teljes verziói. A papíralapú megjelenést internetes honlappal egészítették ki (www.computer-arts.hu), ahol on-line információk, hírek, akciók olvashatók, és szoftverek is letölthetők.

A Computer Arts közönsége elsősorban grafikusokból, designerekből, kreatív szakemberekből áll. A külföldi tapasztalatok szerint a szakmai kör mellett jelentős a diákok, a „hobbigrafikus” vásárlók száma is, akik kedvtelésből olvassák az újságot. A lap fogyasztói ára viszonylag magas, 2490 forint. A már említett laikus érdeklődők miatt a magazint nem direkt módon terjesztik, mint a szakmai lapokat általában, hanem a kiemelt standokra a Hírker közvetítésével juttatják el az újságot. Mivel minden számban sokat foglalkoznak Macintosh- és PC-alkalmazások leírásával, véleményezésével, indokolt az e témákhoz kapcsolódó hirdetések jelenléte. Ennek megfelelően a B4-en az Apple, a B3-on Hewlett Packard reklámja látható. A szakmai hirdetéseken túl az Est Lapcsoport online magazinjának promóciója is megjelent a lapban.

A Computer Arts csak Angliában sikeres

2001. január

Miközben Magyarországon november óta sem az előfizetők, sem az újságüzletek nem kapják meg a Computer Arts kreatív számítógépes magazin magyar nyelvű számait - holott folyamatosan regisztrálnak újabb előfizetőket -, addig Angliában az újságnak nem csak a webes, de a WAP-os verziója is egyre népszerűbb.

A WAP-site kezdőoldalán három menüpont található: legfrissebb hírek, keresés a régi hírek között és információk. Akár a legfrissebb, akár a régebbi hírek között is nézünk szét, átfogó képet kaphatunk a legújabb szoftverek megjelenéséről, a különféle versenyekről, díjakról. Az információ menüpont pedig elmondja, mi is az a magazin, melyet nálunk hiába várnak az olvasók.

Computer Arts Magyarország Kft.
Cím: 1033 Budapest, Óbudai sziget 131.
Telefon: 384-2142
E-mail: editor@computer-arts.hu
Internet: www.computer-arts.hu

... a hosszabb hallgatás oka az, hogy ezerrel retrózom... Ez a történet kettős, először is ígérgetem már évek óta, hogy kezelhető állapotra hozom a gyűjteményem. Ez elsősorban rendrakást és az apróbb gyorsjavításokat jelentené. Másrészt pedig több bővítés prototípusa épül egyszerre, az ember minél több dologgal foglalkozik, annál lassabban halad ... Minden tevékenység meglehetősen időigényes. :-) Ha ez még nem lenne elég, akkor időnként belefogok nagyobb lélegzetű javítási kísérletekbe is. Utoljára ismét három, akkumulátor savval "kezelt" AMIGA 2000 alaplap került terítékre. Mondanom sem kell, hogy nem értem el átütő sikert, de nem volt haszontalan a dolog, sőt... Kezdem érteni, hogy miért nincs ilyen jellegű javításról cikk a neten... Azt hiszem kicsit eltértem a tárgytól. :-)

Az V. Retro video- és kvarcjáték kiállításon nyomta Woody a kezembe ezt az Apollo kártyát, hogy próbáljak meg belőle valamit kihozni. Szerencsém volt, elég jól be tudta határolni a hibajelenséget, a kártya csak meghatározott módon alátámasztva-kiékelve hajlandó elindulni és akár egy erőteljes tüsszentés hatására is megáll. :-) Akkor ez valami kontakthiba... Még a helyszínen átnéztem lupéval a bővítőt, persze nem találtam semmi érdemit rajta. Illetve találtam pár meglehetősen apró sérülést a CPU forrasztási oldalon, lehet akár az is a rendellenes működés oka... Itthon aztán kimértem multiméterrel a kérdéses vezetékeket, egyik sem mutatott szakadást. A kártyát gépbe próbálva látszódtak a szokásos jelek (fekete képen megjelenő apró fehér csík jelzi, hogy a CPU elindul). Hamar megtaláltam a megfelelő pozíciót, ahol elindult  a kártya és viszonylag stabilan működött. A kitámasztást mellőztem és próbálgattam, végül is sikerült a hiba lehetséges helyét 1cm-es körre leszűkíteni. Amikor már tudtam, hogy mit keresek a lupe segítségével sikerül észrevennem, hogy a jobb felső sarokban lévő 74LS257 jelű SMD kivitelű IC lábainak forrasztásán hajszálrepedések vannak. Ezt követően a javítás nagyjából tíz percet vett igénybe. Végig forrasztottam a kérdéses IC lábait. A biztonság kedvéért átmentem a ram foglalat forrasztásainak azon a felén is, ami feltételezhetően a legnagyobb erőhatásnak lehetett kitéve. A CPU forrasztási oldalán szintén találtam két lábat, amin utólagos behatás látszódott és emiatt kérdőjeles volt az érintkezés. Ezt sajnos képtelenség megmérni, úgyhogy ezeket sem hagytam ki. Ezt követően a kártya tökéletesen működik, teszt gyanánt több WHDLoad alkalmazást futtattam rajta órákon keresztül. Több különböző 72 pines EDO ram modullal próbáltam, hogy biztosan jó e foglalat, illetve a ram kezelés. A teszt végső fázisa egy erőforrás igényes demó kipróbálása volt, jelentem kielégítő sebességet produkál az Apollo 1240. Úgyhogy Balogh-kartácsnak küldeném szeretettel ezt a két számot 48000 kB/Sec-es fast ram olvasási sebesség, 28000-es dhrystone érték, röcc mentes futás. ;-) Ismét egy régóta fiókban pihenő AMIGA hardver éledt újjá, remélem a tulajdonosa még sokáig fogja használni. :-)

...pár halvány említést találtam arról, hogy a videó kimeneti jele valamilyen alacsonyabbra igazított fényerejű monokróm jel, amit a megjelenítőnek átalakított Junoszty TV-hez optimalizáltak. Ellentétben a PMD-85-3-al itt nincs nevesített videó kiment csatlakozó (azon ráadásul több is van). Végül aztán beazonosítottam a Napájanie (Tápegység) csatlakozón a videó kimenetet és kipróbáltam összesen három fajta videó illesztést. Többek között azt is, hogy hogyan lehet a gép megbontása és az alaplap módosítása nélkül kompozit videó jelet és hangot kinyerni. Írok erről részletesebben, hogy hogyan jutottam el idáig és milyen lehetőségek közül választhat az, aki megjelenítésre szeretnénk bírni a Beta-ját...

Kompozit videó jel az alaplapról:
Jobb híján a próbálkozásos módszerrel kezdtem neki a feladatnak. Vagyis feltekertem a fényerőt és a kontrasztot és a monitor hátuljába dugtam egy szabvány RCA kábelt, amivel a szabványos kompozit videó jelet szoktuk a monitorra kötni. Először a Napájanie csatlakozón lévő két ismeretlen lábat kötöttem közvetlen monitorra, nem láttam semmit (a videó jel gyenge, a másik meg a hang, azt bajosan láthattam volna). A csatlakozó forrasztási pontjától kiindulva visszafelé kezdtem keresgélni a lapon. Ha rápillantunk a megvalósult kapcsolásra, akkor láthatjuk, hogy két jel van egy-egy kerámia kondenzátoron átvezetve az UCY7404N IC felett-mellett és ha jól értem egy-egy diódával vannak egyesítve. A sejtésem szerint a két dióda célja, hogy a két jel ne hasson vissza egymásra, tehát az áram csak egy irányba folyhasson. A két diódát kikerülve megtaláltam egy elég erős videó jelet (látszódtak a feliratok), ami lefelé futott a képernyőn. Ebből arra következtettem, hogy ez még nem a kompozit jel, plusz szinkronjelnek is kell lennie valahol. Ehhez készítenem kellett egy másik kábelt (három drótot magába foglaló kellett). Az RCA csatlakozó esetén beszélhetünk belső jelvezetékről és külső földelésről. Tehát két zsinórt kötöttem a jelvezetékre és egyet a külső földre. A képen az látszik, hogy a földet közvetlen a tápegység csatlakozó földjére kötöttem be, a másik vezetéket a kompozit jelre. A harmadikkal pedig keresgéltem a szinkron jelet (működés közben, ha lehet ne okozzunk vele rövidzárlatot, az a gép halálához vezethet), valamivel lejjebb meg is találtam. Az eredmény látszik a fotón, a kép közepe szép, a legfelső sor összetörik, az alatta lévő pedig jobbra dől.

Aki esetlen életkora miatt nem tudná, hogy a DIDAKTIK hogyan ír ki nekem ilyet? Annak kedvéért elmondom, hogy kizárólag a saját fejlesztésű, rendkívül bonyolult (öt soros) BASIC programom teszi képessé erre! ;-)
Közre adom a forráskódot, hihetetlen tudás birtokába jut az olvasó ezzel:
10 PRINT "2013 MARCIUS 26"
20 PRINT "DIDAKTIK BETA"
30 PRINT "COMPOSIT VIDEO TEST!"
40 PRINT "==================="
50 GOTO 10
RUN <END OF LINE>
;-)

... minden egy szerkesztős blogot fenyeget a "beállás" veszélye... ugye ha hobbizom? akkor nem írok cikket. ha cikket írok? akkor meg nem hobbizom... Ez egyik a másik rovására megy ;-) róka fogta csuka ez ... Egy ideje biztatom a környezetemet, hogy osszák meg tapasztalataikat, most végre megtört a jég. Az első cikket CodeKiller nick nevű olvasómtól kaptam, íme:

Azt hiszem még egy lépést tennék vissza a történetek felé (vagyis távolabb tőlük), és "pár" sorban összefoglalni pár műszer/szerszám "trükkjét".
Szóval ha az ember ilyen vénségeket gyűjt, és nem épp milliomos, előbb-utóbb kockáztatni fog, és be-be csúszik egy hibás portéka is a gyűjteménybe. Lehet próbálkozni, hogy valahol megjavíttatja, de kétség kívül nagyobb kihívás (a végén nagyobb sikerélménnyel) ha maga is képes megjavítani.
Én azon az állásponton vagyok hogy minden megérdemel egy második esélyt, pláne, ha az alkatrészek elérhetőek. (még ha nem, akkor is lehet reménykedni, hátha lesz később valami megoldás :P )

Na de javítani nem lehet mindennel. Egyik haverom egyszer pl gáztűzhelyen forrósított szöggel forrasztott -- na de azért ha nem élet-halál kérdés, legyünk kicsit igényesebbek ;)
Régi csehszlovák pisztoly-pákával is gondolom sokan tudnak csodálatosan forrasztani, de egy IC kiszedést azért nem hiszem hogy a panel ÉS az IC is túlél ilyen módon. Erősen ajánlott invesztálni egy kicsit használhatóbb pákába is.
Amit NE VEGYEN senki: mindenféle szabályzástól mentes fix 230V-os páka! Tapasztalatból mondom, hogy ez percek alatt megeszi a hegyet, és pár forrasztás után ki is lehet dobni (legalább a hegyet :P).

Kicsivel többért már "igazi" állomást is lehet kapni.

Persze, azért ez sem olyan hiper-szuper --- na de ennyi pénzért igenis elvégzi a dolgát, csak nem kell agyba-főbe csavargatni, és sokáig max-on járatni. A felfűtése is beletelik pár percbe -- annyi idő alatt pont lehet hozni egy kis vizet a szivacsot megnedvesíteni :P
Fontos még a páka mellé egy kiadósabb tekercs ón is (habár a régi szakik esküsznek az ólmosra, nekem eddig még az ólommentes is tökéletesen megfelelt) Nem kell félni az ónok keverésétől, szabvány szerint az eltérő típusoknak is el kell keveredniük egymással. (ólmosra forrasztatunk ólommentessel és vice versa) Erős lehet a kísértés a kis, műanyag csöves, vagy csokorba tekert ón vételére, de ezek gyorsan elfogynak, és a nagyobb kivitelekhez képest jóval drágábbak azonos mennyiség esetén.
Nagy hasznunkra lesz szerelés közben egy ónszippantó is, nem jelentős tétel (~500ft), akár a legolcsóbbal is dolgozhatunk..
És mindenképp kelleni fog egy (vagy pár) csipesz, fogó, csavarhúzó, ...
Az ónszívó harisnya is segíthet, de annak a használata elég problémás, kezdőknek inkább nem ajánlom (nehéz használni, és könnyű tönkretenni vele a nyákot -- még én se vagyok vele teljesen profi)

Ami pedig a forrasztást illetni dip tokozású alkatrészeknél:
- ha egy soklábú ic-n dolgozunk, lehetőleg átellenes lábakat forrasszuk egymás után
- egy lábon sose időzzünk túl sokat, térjünk inkább vissza rá később
- kiforrasztásnál használjuk a szippantót egyik kézben, másikban a páka, de szippantás előtt a pákát vegyük el (másképp tönkreteszi a forrszemet)
- kiforrasztásnál, ha a furat tisztának látszik, pl egy csavarhúzóval mozgassuk meg a lábat, szabadon mozog-e
- a láb mozgatásnál egy KIS erőt is kifejthetünk, de vigyázzunk, mert könnyen tönkreteheti a forrszemet
- ha nem tiszta / nem mozog (előfordul, hogy a panel túloldalán van még egy nagyobb adag ón), ónozzuk meg, és 2-3mp-ig melegítsük (ilyenkor láthatóan leszivárog) majd később térjünk vissza rá a szippantóval
- ha nem akar a régi ón olvadni, vigyünk fel rá újabb adagot
- új forrasztó anyagot nem a pákahegyen kell vinni, hanem a forrasztandó helyhez tartva egyik kézben a pákát, másikkal adagoljuk az ónt (nem kell túlzásba vinni)
- kétoldalas nyákon visszaforrasztásnál mindig melegítsük még 2-3 mp-ig az ónt, hogy a furatban végig terüljön

Kétlábú SMD alkatrészt sem túl nehéz leszedni: felváltva melegítsük a két lábát, netán kicsit több ónt is vihetünk a lábra, hogy lassabban hűljön ki. (az alatta lévő ragasztók néha nehezen adják meg magukat, pl csavarhúzóval segíthetünk megmozdítani)

Többlábú SMD (pl TQFP) alkatrészt már picit nehezebb: valami hegyes, tű-szerű szerszámmal a lábakat egyesével felemelve viszont nem nagyon lehet gond... de csak óvatosan.

PLCC dögöket is hasonló módon lehet támadni, sajnos viszont a forrpad szakadásának nagyobb a valószínűsége (persze minden pótolható, csak sokkal nagyobb macera)
Van még a brute-force is, ha már az ember agyára megy a dolog: egy valag ón, + formára hajlított pillanat-páka-"hegy" és a túloldalról feszíteni -- de ezzel a megoldással óvatosan, mert könnyebben tönkreteheti az IC-t.

Műszerekből akár egy olcsó multiméter is jó szolgálatot tesz, bár nem teljesen pontosak, a nagy hibákat észre lehet velük venni (pl ha nincs táp).

Oszcilloszkóppal lehet ugyan bizonyos hibákat könnyebben megtalálni, de ic-cserékkel gyakran gyorsabban megvan a hiba :) (ugyebár a nem tárolós szkóppal csak ismétlődő jeleket lehet megjeleníteni, a számítógépekben meg többnyire nem olyan a jellemző)
Kezdőknek mindenképp ajánlott a tápegységek, monitorok esetleg monitorral egybeépített gépek elkerülése, már csak saját biztonságuk érdekében is!
Hibakeresésnél legelőször a tápokat ellenőrizzük, ha rendben, utána érdemes bármi más problémás részt alaposabban szemügyre venni.
Észrevételek és kérdések jöhetnek kommentben :)