... napra pontosan egy hónapja volt az utolsó poszt, itt az ideje, hogy írjak egy cikket az eredményekről... Anno az AMIGA-hoz gyártott kiegészítők (memóriabővítő, IDE vezérlő, gyorsítókártya) horror árban voltak kaphatók. Manapság pedig sok modellhez nem is gyártják őket. A régi, de még működő darabokból lehet csemegézni. Bosszantó, ha megnézünk más platformokat (C=64, Zx48K, Atari), akkor azt látjuk, hogy sok a free felhasználású HW projekt. Mi a helyzet az AMIGA-val? Házi barkácsolású bővítők tekintetében nem állunk túl jól... Nehezen érthető számomra, hogy a C= 1994-es csődje után 19 évvel miért rejtett még mindig a tudás? Dinamikus (precízen időzített frissítést igénylő) memóriabővítés tekintetében egyenesen tragikus a helyzet. 68K CPU családra alkalmazott 16bites és 32 bites dinamikus bővítőt lehet (ha nem is könnyen) találni, de a megvalósítás CPU és nem AMIGA specifikus. Nem illeszkedik megfelelően, tehát át kell tervezni AMIGA-ra. Aki pedig nem tud dinamikus ram bővítőt (át)tervezni, az statikus ramot használ... ;-) Lásd a jelenleg forgalomban lévő bővítők zöme! A dinamikus bővítő elkészítésének ötlete kb. három éve merült fel, többen próbálkoztak már vele az ismerőseim közül, de műszerek hiányában nem sikerült áttörést elérniük... Érdekes módon a lényegesen egyszerűbb statikus bővítővel senki nem próbálkozott...
Pár éve összehozott a sors ViktorK-val, akinek szintén AMIGA HW fejlesztéseken jár az esze, felvettük egymással a kapcsolatot (a távolság manapság már nem akadály). A dinamikus bővítőhöz nagyon sok forrás anyagot gyűjtöttünk össze és még többet ötleteltünk rajta. Én egy csomó technikai hiányossággal küzdöttem (forrasztópáka, oszcilloszkóp mérőfejek, breadboard), Viktor viszont tényleg megépítette a bővítőt. Tesztelt séma rajzot kaptam és az alapján állhattam neki a megvalósításnak. Mondhatnátok, hogy úgy könnyű, de egy sémarajz nem építési leírás... ;-) A menet közben beszerzett breadborad-omra (forrasztás nélküli próbapanel) pont nem fért rá a 12 TTL IC-ből álló kapcsolás. Kénytelen voltam egyből raszter panelra (próba panelra) dolgozni. A kártya megépítéséhez a minimális felszereltség egy szakadás mérésre alkalmas multiméter. Viszont a kész prototípus kártya hibakeresését kétcsatornás oszcilloszkóp nélkül nem tudtam volna megfelelően elvégezni... Tehát még mindig sötétben tapogatóznék, hogy miért nem működik megfelelően? Az AMIGA oldalról áthozott jelek közül az _AS , _C1, _C3, _LDS, _UDS, _RW-t mindenképpen meg kell mérni a kártyán is. Az előállított CASL, CASU, RAS0, RAS1 jeleknek pedig illik leellenőrizni az egymáshoz képesti viszonyát. További nagyon kritikus pont az adat és cím buszra illesztő kapcsolás vezérlése. A fotók között találhattok mérést, ahol a RAS0 jel egy zárlat következtében deformált alakú. Néztem a hibát, csak néztem, csak néztem... Akkor még nem tudtam, hogy pontosan mit látok? :-) Ehhez kell a tapasztalat, hogy megfelelően értelmezni tudjam a szkópon jelentkező enyhébb, vagy durvább szellemképet, dupla jelet stb. :-) A legnagyobb problémát a zaj okozza, döbbenetes, hogy pl. az AMIGA 500 expansion csatlakozóján jól mérhető _AS jel egy élcsatlakozón keresztül elvezetve fél centivel arrébb amorf zajos jellé alakul át... A lakkozott rézdrót (amivel előszeretettel dolgozom, mert eddig zárlatmentesnek véltem) több helyen produkált nehezen kiszűrhető zárlatból eredő hibát... A memória természetesen működött, de tévesztett írás/olvasásánál, fagyott tőle a WB. A hibakeresés és javítás sokkal több időmet vette igénybe, mint a prototípus kártya megépítse. :-) A végeredmény a galériába feltöltött képeken látszik, bocs a minőségért, csak telefon volt kéznél:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.