Tudom, tudom, ezer fórumon és weboldalon beszéltek már erről a témáról. Mielőtt megkíséreltem az első burkolatfehérítésemet én is elolvastam mindent, amit be tudtam gyűjteni. Ami, lerágott csont volta ellenére sem tartalmaz túl sok információt. Azonban úgy gondolom, hogy vannak még rajtam kívül néhányan akik egy ideje kacérkodnak a gondolattal, de eddig még nem mertek hozzáfogni. Számukra lehet hasznos egy kezdő első csetléseink, botlásainak megismerése.
Mi az amit tudtam? A számítógép burkolatának elkészítéséhez használt műanyagba brómot kevertek a gyárban, hogy ezzel növeljék a műanyag gyulladásgátló képességét. Ez a bróm az évek során lassan felszabadul és a műanyag felülete felé törekszik. A felületet elérve a környezeti UV sugárzás hatására szép lassan elsárgítja az egész felületet. Egészen durva esetben (mint amilyen az enyém is) az eredetileg fehér felület barna árnyalatú lesz. Ez a felületi sárgulást lehet feloldani hidrogén-peroxid alapú vegyülettel és UV fény segítségével.
Sokáig úgy gondoltam, hogy egyetlen számítógépem sem olyan brutálisan sárga, hogy ez a téma engem igazán érinteni tudna. Szépen megtakarítva, bedobozolva kicsit sárgábban is esztétikus látványt nyújtanának.
Ezután történt, hogy (mivel Magyarországon képtelenség szép állapotút találni) vettem az Amibay-ről egy Amiga 4000 számítógépet. Többszörösen ráfaragtam vele. :-( Hardware problémái voltak, amelyek javításáról biztos ír majd Сергей is ezen a blogon, de ezen kívül az előlap is törött volt. Volt azonban akkora szerencsém, hogy éppen hirdetett valaki más az Amibay-en A4000 előlapot viszonylag megfizethető áron. A megfizethető ár egyértelműen arra vonatkozott, hogy az előlap pocsékul barna volt:
Ebben az esetben nincs mese. Сергей megjavítja az alaplapot pöpecül, én meg tegyem vissza rá ezt a rettenetet? Még szerencse, hogy olyat kerítettem, melyen 040-es felirat van, hiszen az eredeti Motorola 68030-as CPU-t tartalmazó processzorkártya helyett sikerül vásárolnom egy remek állapotú Motorola 68040-et tartalmazó processzorkártyát.
Szóval az elhatározás megvolt, de a módszert még ki kellett választani. Olvasmányaim során 3 keverékről olvastam (a CIF-el történő átmosást nem sorolom ide). Mindhárom nagyon hasonló. Vagy folyékony 30%-os hiidrogén-peroxid vagy sűrített 12%-os hidrogén-peroxid vagy pedig sűrített 12%-os hidrogén peroxid + Vanish Oxi Action keverékét kell használni.
A teljesen folyékony (mint a víz) hidrogén-peroxid (ezentúl csak H2O2) használatának sok híve és sok ellenzője van. A hívei azt mondják, hogy azért jó, mert nem jár nagy pacsmagolással, csak be kell meríteni a H2O2-ba a fehérítendő tárgyat majd kitenni a tűző napra, had kapjon UV fényt rendesen. Az ellenző meg azt állítják, hogy túl durva, túl sok kárt tehet a műanyagban. Én nem hiszek az ellenzőinek. Miért árulnák műanyag flakonban, ha marja a műanyagot? Az olyan értelmes lenne mint a papírból készült benzintartály. Mégsem ezt a megoldást választottam. Mert az még rendben van, hogy egy egér, vagy egy kisebb számítógép burkolata szépen bemeríthető 1-2-3 liter H2O2-ba és fóliával leszigetelve kitehető a napra, de mi a helyzet egy monitor esetén? Mégsem vehet az ember 40 liter folyadékot meg egy ugyanekkora akváriumot a művelet elvégzéséhez.
A fentiek miatt én a sűrített 12%-os H2O2 + Vanish Oxi Action ecsettel történő felhordását választottam. Sorban sikerül hibákat elkövetnem, amelyeket talán a kedves olvasó elkerülhet, ha ezeket a sorokat elolvasta.
Az első hiba (nem is annyira nagy hiba) az volt, hogy egy ilyen rettenetesen barna dologgal kezdtem. Márpedig önbizalom szerzéshez kell a sikerélmény. Csakhogy ahonnan én indultam onnan sokáig tart sikert elérni. (De azért el lehet.) Szóval leragasztottam az Amiga előlapon a címkét, hogy azt ne érje, majd összekutyultam a keverékemet. Egy kis üveget megjelöltem szigetelő szalaggal, hogy lássam meddig kell feltölteni. Olvastam, hogy a megfelelő keverési arány az 1dl H2O2-hoz hozzákevert egy adagoló kanálnyi (az a kanál ami a dobozában megtalálható) Oxy Action szükséges. Mivel állítólag erősen maró anyag, kesztyűt húztam a művelethez. Kényelmesen melléültem és hozzáfogtam a felhordásához. Ami eleinte jól is indult. Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy az én jó kis keverékem úgy tódul ki a kicsi befőttes üveg tetején, mint a tej a forró gáztűzhelyen. Felpattantam mielőtt sikerül magamra is juttatnom belőle és úgy fejeztem be az ecsetelést.
Augusztus eleje volt, a nap tűzött rendesen. Így nem csoda, hogy amikor egy óra múlva visszatértem, azt tapasztaltam, hogy a felhordott anyag rászáradt a műanyagra és itt-ott néhány világosabb foltot hozott létre. A "világosabb" szón azt kell érteni, hogy rettenetesen sárga helyett kicsit rettenetesen sárga lett. OK, akkor másképpen állunk hozzá. Először is kerítettem frissen tartó fóliát (vagy mi a folpack mai modern neve) és odakészítettem, illetve a következő keverék esetén már csak fél kanálnyi Oxi Actiont kevertem az 1dl H2O2-hoz.
A felhordást követően fóliával behúztam az egész előlapot, majd aznapra így is hagytam, had dolgozzon a keverék. Másnap azt tapasztaltam, hogy egy kicsit világosodott az egész műanyag, de nem egyenletesen. Mindenütt világosabb lett, de néhol jobban az átlagnál. Újra bekentem és befóliáztam. Késő délután csekkoltam újra. Szinte semmit nem változott. Szépen vagyunk. Másoknak 5-6 óra elég a szép állapothoz, én meg 2 nap alatt tartok ott, hogy ott sem járok, ahonnan ők indulnak. Mit tehettem? Hagytam pihenni, mert a fólia miatt nem volt kiszáradva, majd másnap kora reggel friss keverékkel átkentem és visszafóliáztam. Este, amikor hazatértem a melóból, első dolgom volt az ellenőrzése. Amikor lehúztam a fóliát szépen lejött a maszkolószalag az Amiga címkével együtt. Így legalább akaratlanul is megtudtam, hogy az eredeti Amiga címke egy vékony alumínium lapocska, amelyre egy kis papír van ragasztva ahol színes kell hogy legyen, majd az egész le van lakkozva. A 3 napos H2O2-ban ázás megtette a hatását. Az öreg lakkréteget szétkapta és tisztára pucolta az alumíniumot. Ezek után mindenkinek azt javaslom, hogy ha nem akar így járni amikor nagyon besárgult burkolatot fehérít, vegye le a címkét és úgy fogjon a művelethez!
Ha mindez nem lett volna elég, akkor még ott volt gondnak az is, hogy megint csak egy kicsit fehéredett az előlap. Szóval másnap reggel kutyultam ismét egy adag H2O2 keveréket és megint kentem, fóliáztam és otthagytam. Ez volt a 4. nap. Estére már határozott, de egyenletlen világosodást produkált. Az 5. nap reggelén nem tettem Vanish-t a keverékbe. Ezzel is világosodott, de egyre foltosabb lett. Nem tudom, hogy a feloldott bróm ennyire szeret visszakötni a helyére ezért úgy döntöttem, hogy átmosom az egész előlapot. Körömkefével megtisztítottam, kiszárítottam és másnap reggel ismét a korábbi keverékkel H2O2+1/2 kanál (Oxi Action) kentem be. Ez a nap is eltel, majd még 2, mire azt mondhattam, hogy most már megfelel az elvárásaimnak. Szóval a fenti fotón látható állapotból 8 nap alatt jutott ebbe az állapotba:
Igen, ez az idő ahhoz is elegendő volt, hogy Lengyelországból rendeljek egy új (ha nem is gyári) címkét a tönkrement helyére. Kicsit molyoltam a GIMP-el is, hogy jobban megtudjam mutatni a két állapot közötti különbséget:
Mit tehet az ember, ha kezdő lépésként azzal szívatja magát, hogy egy teljesen bebarnul műanyaggal kezdi pacsmagoló pályafutását? Természetesen azt, hogy egy teljesen borzalmasra barnult műanyaggal folytatja:
Ez a tápegység burkolat, ha lehet, még az Amiga előlapnál is sötétebb volt. 12 napig kentem míg sikerült majdnem elfogadható szintre hoznom. Ebben az esetben is a foltosodás jelentette a legnagyobb problémát. Olvastam mások becsődölt fehérítési próbálkozásairól, amikor az eredmény foltos lett, de sajnos ott nem mellékeltek képet a kiinduló állapotról. Gyanítom, hogy minél sötétebb a kiinduló állapot, annál nagyobb a foltosodás esélye. 12 nap kezelés után eddig, a még mindig kicsit foltos állapotig sikerült eljutnom:
A kiinduló állapotot figyelembe véve nem olyan borzasztó, de sajnos a gyári szépségétől messze van. Mindenesetre az íróasztalon így is jobban mutat mint a fehérítés előtt. Ezt is összevágtam az eredeti színnel, hogy jobban látható legyen a változás:
Bízom benne, hogy a (köztudottan) meginduló lassú visszasárgulás során teljesen egyenletessé válik a színe és a sárgulás egy korábbi szakaszában megfogva egy újabb fehérítéssel elérhető lesz, hogy teljesen egyenletessé váljon. Halvány foltok az egéren is maradtak, de ezek már nem zavaróak. Itt is vegyük figyelembe, hogy nagyon csúnyán sárgult állapotból indultunk:
Szeretnék majd egy olyan összehasonlító tesztet is végezni, amelyben a H2O2t 12%-os sűrített formáját Oxi Action-el keverve és önmagában is kipróbálom. Ehhez persze két azonos mértékben sárgult (barnult?) tárgy kell. Jövő nyárig biztos találok ilyet valamelyik dobozomban. Addig is álljon itt a magam kis konklúziója:
- Mindig vedd le a címkét!
- A keverék 1dl 12%-os sűrű H2O2 + fél adagolókanál Oxi Action.
- Oxi Actionnal keverve csípi a kezet. Húzz kesztyűt!
- Fóliával mindig be kell húzni, mert kiszárad.
- Ha nagyon sárga, türelmesnek kell lenni.
- Ha foltos kend be újra! ...és újra ..és újra
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.