... amikor megérkezett Didaktik Beta-t tartalmazó csomag, alig vártam, hogy kibontsam és megnézzek egy ilyen gépet élőben. :-) Hogy ebbe mi az extra? Például Spectrum-ja bárkinek lehet, de ez egy meglehetősen ritka darab. Mivel leírás nem állt rendelkezésemre (és továbbra sincs), ezért a belső felépítéséből próbáltam következtetéseket levonni (tehát szétszedtem). Az alaplapon található IC-k adatlapját nagyrészt megtaláltam az interneten, így némi (egészen halvány) fogalmam már volt a lehetséges működéséról...
Az alaplapon az alábbi IC-ket találjuk:
Tesla MHB8080A CPU (ez egy érdemi információ volt, a processzor -5V , +5V és +12V feszültséget igényel)
Tesla MHB8228 System Counter Bus Driver
Tesla MHB8255A Peripherial Interface
Tesla MHB8251 Programmable Communication Interface
ЌР58ВИ53 - Programmable Timer
A Didaktik Beta szabványos, a 8080 CPU-hoz rendszeresített kiegészítő áramkörök Tesla változatából épül fel.
Ezen kívül található még az alaplapon egy EPROM BETA1 felirattal (a típusát nem tudtam beazonosítani, mert le van ragasztva), nyolc darab MN4164P-15A RAM IC és egy marék TTL logika. Nagyon egyszerűnek tűnik az egész, szembetűnő például a videó megjelenítéssel kapcsolatos alkatrészek (videó IC, bármilyen custom chip, RF modulátor) teljes hiánya. Akár egyszerű, akár nem, per pillanat nem ismerek egyetlen olyan ReTRo őrültet (vagy villamosmérnököt), aki ennyi információból neki állna egy hasonlót megépíteni (minden alkatrész adott hozzá a polcon), vagy akár visszafejteni a sémarajzát. A képre kattintva megtekinthető nagyban is.

Didaktik Beta csatlakozói:
A hátlapon Napájanie (Tápegység) névre keresztelt csatlakozónak a pontos kiosztása úgy derült ki, hogy az alaplap jobb csücskében jelölve vannak a bemenő feszültség értékek. Véletlenül ugyan azok, amik a CPU-nál is fel vannak tüntetve. Szakadás vizsgálattal megfejtettem, hogy a csatlakozó lábaihoz melyik feszültség érték tartozik. Erre most már mérget lehet venni, az elkészített tápegységgel a gépem tökéletesen működik. Három ábrát is készítettem, remélem ez alapján könnyű lesz elkészíteni a saját tápegység kábelt! :-)

A géphez szükséges tápegységet egy használaton kívüli PC ATX tápegységből készítettem el, egy apa DIN5 csatlakozó, csípőfogó és egy gyorscsatlakozó (népszerűbb nevén csoki) segítségével. Ezt külön nem fotózom le, mindenki látott már PC tápot (akár átalakítva is).
ATX vezetékszíneket írok:
+12V - citromsárga
GND - fekete
+5V - piros
-5V - fehér
Egy tipp ;-) az ATX tápegység akkor indul el (az AT bekapcsoló gomb helyett), ha a zöld és mellette lévő fekete vezetéket összekötjük. Én egy kapcsoló közbeiktatásával oldottam meg a kérdést (ne kelljen állandóan a táp hátulján lévő 220V-os kapcsoló felé nyúlkálnom), kényelmesen ki/be kapcsolható.
Jelenleg a Napájanie csatlakozón kijövő videó jellel nyűglődöm, nem igazán szeretne használható kompozit videó jellé válni (valamilyen fekete-fehér 1V értékű, egészen gyenge, alacsony fényerejű jelről beszélünk). A csatlakozó utolsó, még ismeretlen lábát először szintén videó jelnek gondoltam, zavarjelként látszódott monitoron. Gyanakodtam, hogy az nem kép lesz, ezért hirtelen felindulásból beépítettem egy kisméretű zümmert (az egyik láb a hangként jelölt forrpontra, a másik lábát pedig az +5V-re kötve). Ez igazolta, hogy az általam előzőleg kipróbált szoftveres PMD-85 - Didaktik emulátor nem viccel, a gép tényleg PC speaker hangot generál. Minden eseményre (indulás, boot, billentyű lenyomás, program futás megszakítása, bármely hiba) intenzív csipogás kezdődik (úgy mint bipp bipp szörcs szörcs). :-D
A következő csatlakozó az MG (szalagos magnetofon) kiosztásában nem vagyok teljesen biztos, ha sikerül időt szakítanom rá, hogy PC-vel összekötve a gépezetet megpróbáljak pár szoftvert betölteni, akkor visszatérek rá. DIN-5 anya csatlakozóban gondolkodva 1,4 - OUT,  2 - GND,  3,5 - IN lehet a valószínű kiosztása. Az S1, S2 csatlakozók soros portokat takarnak, ezzel egyenlőre nem foglalkoztam. Az Interface feliratú 2x15 pólusú kártyacsatlakozó láthatóan arra szolgál, hogy a periféria kezelő, illesztő IC-ken keresztül tudjunk a CPU-ra bővítéseket kapcsolni, kiosztása egyenlőre ismeretlen. Ezen kívül találunk az alaplapon egy billentyűzet csatlakozó tüskesort és mellett még egy ismeretlen rendeltetésű és kiosztású portot.

Ami még esetleg kérdésként merülhet fel a gyanútlan felhasználóban, az a billentyűzet felett elhelyezett három színből álló LEDsor (piros, sárga, zöld) funkciója. Csodálkoztam rajta, hogy miért csak a zöld (power) működik? Szétszedés után kiderült, hogy a másik kettőtől bajosan várok el a világítást, mint funkciót. Jelenlegi formájukban csak dísznek vannak, a billentyűzet nyomtatott áramköri részére nincsenek bekötve. Ha megtalálom, hogy hol lenne a pontos helyük, akkor ki fogom próbálni, csak a poén kedvéért... :-) A galériában még több kép tekinthető meg a masináról (érdemes megnézni nagyban):

Folytatása következik a videó jellel és a működéssel...

... körülbelül egy hónapja kaptam ezt a Didaktik(1) Beta nevű 8 bit-es Csehszlovák gyártmányú masinát, csak a gépet... Ennek a korabeli képnek a tanulsága szerint egy korábbi változata, a Didaktik Alfa egy átalakított Junoszty TV készülékkel képez működőképes egységet (gép, megjelenítő eszköz, ami a tápegysége is egyben)... :-D A Beta méretéből és alakjából adódik a feltételezés, hogy ez is egy hasonló kivitelű masina lehetett valamikor.
Viszonylag felületes ismerkedésről lesz szó, mert ez az a gép, amiről nem sok minden van az interneten... Hiányoltam az alaplapról készült fotókat, a csatlakozóinak a bekötését, a tápellátást, a séma rajzot, de még a hardver specifikációja is csak érintőlegesen ismert, illetve feltételezhető. A gép működésének megértéséhez a Didaktik nevet viselő sorozat későbbi darabjairól talált anyagok (Didaktik Gama és Didaktik M) átnézése nem vitt közelebb. Ezt először furcsálltam, de aztán világossá vált, hogy miért van ez így....

Kezdetnek egy kis szelet a Csehszlovák számítógépek történetéből (2).
A szocialista ipar (többek között a COCOM-lista kényszerítő hatására) minden KGST országban nagyjából azonos időben (80-as évek első felében) kitermelte a saját gyártású számítógépeit. Nem volt ez másképp az akkori Csehszlovákiába sem.
A történet szempontjából komoly jelentőséggel bíró első gépet, a TESLA PMD 85-0-t 1983-ban (más forrás szerint 1984-ben) építették meg és mutatták be a "Elektronizace a automatizace 83" kiállításon. Az említett masina Roman Kiss és Štefan Tóth (Tóth István?) mérnökök munkáját dicséri, a TESLA Piešťany-i (Pöstyén) gyárában készült. A PMD 85-öt folyamatosan fejlesztették, 1988-ig bezárólag négy változatot élt meg, PMD 85-1, PMD 85-2, PMD 85-2A és PMD 85-3 nevek alatt. A gépek közös jellemzője, hogy 2.048 MHz-en működő 8080-as processzorra épültek (pontosabban annak Tesla gyártmányú klónjára), 48Kb (?) memóriát, 4Kb (később legalább 8Kb) rom-ot tartalmaztak. Teljes értékű billentyűzettel, 1-4 színű (TV, kompozit és RGB) megjelenítési lehetősséggel rendelkeztek. A ROM IC BASIC parancs értelmezőt tartalmazott, háttértárként szabvány DIN5 csatlakozójú kazettás magnót lehetett hozzájuk használni.

A Didaktik Alfa-t 1986-ban (más forrás szerint 1987?) a Tesla PMD 85-1 javított kólnjaként, az eredeti koncepció felhasználásával Roman Kišš, Ľudovít Barát (Barát Lajos?), Martin Peťovský tervezték és a Didaktik Skalica-i (Szakolca) gyárban került sorozatgyártásra. A gépet oktatási célokra szánták, tehát kereskedelmi forgalomba soha nem került. Így viszont érthető, hogy miért nem találtam róla olyan mélységű anyagot, mint amit reméltem. Meg kell várni, míg egy lelkes technika tanárnak eszébe jut, hogy kiborítja a szertárat és a megtalált anyagokat közzé teszi...

A Didaktik Alfa kibővített változata a Didaktik Alfa 2 , a CPU alaplapon további 2Kb EPROM kapott helyett így összesen 16Kb-ra (?) nőtt a rendelkezésre álló ROM mérete. 2.1-es verziójú MONITOR és BASIC-G operációs rendszert kapott, ami a PMD 85-2 rendszerei alapján készült el, kiegészült KOI-8 MS karakterkészlettel és több paranccsal, nagyrészt kompatibilis a PMD 85-3-al.

A Didaktik Beta a gép utolsó módosított változata (a további modellek gyakorlatilag Sinclair Spectrum kónoknak tekinthetők), kibővített memóriával és hálózati támogatással.

Didaktik sorozat első három darabjának interneten elérhető (töredékes) technikai specifikációja:
Didaktik Alfa
Kiadási éve, gyártója: 1986 (1987?) Didaktik Skalica
Tervezői:Roman Kišš, Ľudovít Barát (Barát Lajos), Martin Peťovský
Processzor: Tesla MHB 8080
Sebesség: 2,048 MHz
RAM: 48 Kb
ROM: 4 Kb az CPU alaplapon, 9 Kb BASIC ALFA ROM külön modulon
Videó kimenet: TV, RGB és kompozit videó
Megjelenítés felbontása: 288 x 256 pixel, 4 szín, fekete háttér
Hang: (?)
Operációs rendszer: MONITOR rendszer konzol és BASIC-G
Háttértár: szabvány DIN5 csatlakozós kazettás magnó
Tápegység: a megjelenítő eszközbe építve

Didaktik Alfa 2
Kiadás éve, gyártója: 198(?) Didaktik Skalica
Processzor: Tesla MHB 8080
Sebesség: 2,048 MHz
RAM: 48 Kb (?)
ROM: 16Kb (?)
Videó kimenet: TV, RGB és kompozit videó (?)
Megjelenítés felbontása: 288 x 256 pixel, 4 szín, fekete háttér
Hang: (?)
Operációs rendszer: MONITOR rendszer konzol és BASIC-G
Háttértár: szabvány DIN5 kazettás magnó
Tápegység: megjelenítő eszközbe építve

Didaktik Beta
Kiadás éve, gyártója: 198? Didaktik Skalica
Méretei: magasság 10cm, mélység 50cm, szélesség 38cm
Súly: kb. 1Kg
Processzor: Tesla MHB 8080
Sebesség: 2,048 MHz
RAM (nem tisztázott):
Teljes kapacitás: 64Kb
RAM tár: 48 Kb (?)
Videó memória: 12Kb (?)
ROM: 16 Kb (?) az alaplapon
Videó kimenet: monokróm kimenet
Megjelenítés felbontása: grafikus 288 x 256 pixel, 1-4 szín, fekete háttérrel,
karakteres módban 24x48 karakter
Hang: van, PC speaker sound
Operációs rendszer:  MONITOR rendszer konzol és BASIC-G 2.x vagy magasabb változata
Háttértár: szabvány DIN5 csatlakozós kazettás magnó
Tápegység: megjelenítő eszközbe építve

(1) Didaktikus... (görög eredetű szó, a tanítból származik) jelentése tanító, oktató célzatú...

(2) A cikk a rendelkezésre álló cseh, szlovák és angol nyelvű, egymásnak időnként ellentmondó anyagok áttekintése alapján íródott. Bocsánat, ha tévedek a nevek, a helységek és a forrásnyelv megjelölésében, voltak nyelvi nehézségeim.
Felhasznált források:
- PMD85-3-Návod na pouzitie a obsluhu - TESLA Bratislava, k.p. - 1988
- Martin Schotek a PMD 85
- PMD 85 - hardware
- Domácí a školní mikropočítače řady Didaktik
- TESLA PMD 65 Infoserver
Köszönetnyilvánítás:
- Kovács Zoltán barátomnak a gépért!
- Roman Bórik-nak, hogy válaszolt a levelemre és küldött PMD 85-3 anyagokat!

Folytatása következik, a hardverrel, illetve a beüzemeléssel...

... tulajdonképpen nem sok nyűgöm volt a videó jellel ;-)  kivéve persze a speciális 13 pin-es DIN csatlakozót, ami nem kapható itthon. Nem vagyok szívbajos, vettem egy bontott kábelt az ebay.de-en (volt vagy 5 euró postával együtt). Amikor megérkezett és szétszedtem, rájöttem, hogy megfelelő krimpelő-fogó nélkül nem tudok ezzel a csatlakozóval zárlat mentes RGB kábelt gyártani... Akkor hogyan lesz az ATARI ST a kedvenc RGB monitoromra drótozva? ;-) Igen, pontosan, drótozva lesz ...

Az egyik alaplapom egy 1040FM géphez tartozik, tehát a RF Modulátor gyárilag be van építve (elígértem másnak, azt nem fogom berhelni). Mondanám, hogy a modulátor jó dolog, de tudjuk, hogy a TV modulált jel csapnivaló minőségű. A másik alaplapom viszont 1040F, tehát erről komplett ki lett hagyva ez az elektronika. Kezdhetnénk rajta moralizálni, hogy gyári állapotú gépbe beletúrni? Az állapotokról annyit (tettem fel a galériába pár képet), hogy a gyárilag beszerelt printer port ferdére sikerült. Az előző tulajdonos (valószínűleg Németországi lomizásból származó gép, tehát nem felderíthető) kiszedte a két gyári ROM-ot, befoglalatozta a lapot és 6 darab 32Kb-os M27C256B EPROM-al tömte meg. Ennek örömére fogtam és kiforrasztottam a 68000 CPU-t, mert zavar, hogy fixen van forrasztva a lapra (kiváló ATARI turbókártyák vannak) és az is kapott egy foglalatot. Na szóval nem szerettem volna a videó csatlakozó aljára fixen kábeleket forrasztani. Találtam az RF modulátor és a Shifter árnyékoló doboza között egy J13 jelölésű 10 pinből álló tüskesor helyet. Leírást persze nem találtam róla a neten, a séma rajzot is átbogarásztam, ott sem volt róla szó. Elkezdtem méregetni a számomra érdekes jeleket, íme:

A furcsa színű betűk jelentése 1 - Red, 2- Green, 3 - Blue, 4 - VSync, 5 - HSync és 9 - audió kimenet. Rácsobbantam, hogy ha egy audió kimenet van, akkor ezek szerint a hang jó esetben (némi trükkel) is álsztereó tudna lenni, mindegy, ki nem javítom az előző cikket (gépkönyvem nincs hozzá, a neten fellelhető források minősége pedig olyan, amilyen)... :-) 
Szóval fogtam egy 9pin DSUB csatlakozót és kivágtam a lukat számára a hátlapon (1-2 millimétert csúsztam meg, a vízszinteshez képest, a gyári printer port mondjuk 4-et), majd a megfelelő helyre forrasztott dórtok végre feltettem egy csatlakozó sort, így a kapcsolat bontható (ha ki akarom venni az alaplapot, akkor ne kelljen újra forrasztanom). Ami még fontos "fogjunk" az alaplapon egy GND (föld) pontot és azt is kössük be a helyére, különben nem kapunk értékelhető képet. Most eltekintek attól, hogy a konkrét bekötést lerajzoljam, az előző pár videó jelekkel foglalkozó cikkben elkészített RGB illesztések hajszálra ugyan ilyenek, mint ez a mostani. A módosításokat meg lehet tekinteni a galériában. :-)

A folytatásban (nem most lesz) az ATARI - PC adatcserével fogok egy kicsit foglalkozni...

... egy rövid kitérő: február 13-án volt a ReTRo Tauta blog 1 éves! ... szalad az idő ... :-)

Aki követi a blogomat, az már láthatott AMIGA 500-as alaplapról készült képet. Ezt azért említem meg, mert azonos "gyökerű" gépekről van szó. A felszínes szemlélő számára is feltűnhet, hogy mindkettő Motorola 68000 CPU-ra épül. Ez nem csak azért van így, mert a 68K volt akkoriban a legnépszerűbb processzor (MAC-ekben, ATARI-kban, AMIGA-kban, konzol gépekben, nyomtatókban, rooter és telefonközpont alaplapokban lehet vele találkozni).  Az ATARI ST és az AMIGA gépek hasonlósága a közös tervező és fejlesztőgárdában keresendő. Az ATARI az új tervezésű számítógépeiben az AMIGA Inc. által fejlesztett chipkészletre szeretett volna hagyatkozni. A kezdeti időkben befektetőként volt jelen az AMIGA Inc. életében. Az üzlet nem úgy jött létre, ahogy eredetileg gondolták, zűrös a történet... Az ATARI végül Jack Tramiel vezetése idején, saját erőből és kútfőből fejezte be a gépének fejlesztését. Az ST gépeket egyébként a "The Jackintosh" gúnynévvel is szokás illetni. Akit bővebben érdekel, az olvasson utána az ATARI, a HI-Toro és az AMIGA Inc. cégek történetének. Végül is az ATARI ST modellek a rengeteg előnyös tulajdonságuk ellenére is alul maradtak az akkoriban forgalomba lévő gépekkel szemben. Többek között azért, mert kispóroltak (a saját nem készült el időre) belőlük egy fontos custom chipet. A BLITTER névre keresztelt IC (az alaplapon ott van a helye) tulajdonképpen egy grafikai koprocesszor lenne, ami a grafikai adatok gyors mozgatásáért felelne. Így a gép nem tudja megmutatni a hardverből adódó valódi képességeit. A grafikai tulajdonságai elnagyoltak, az operációs rendszere nem képes multitask-ra, az egér vezérelt grafikus felülete is kezdetleges. Blitter chippel szerelt ATARI-k csak 1989-ben tudtak megjelenni, de akkorra már késő volt. Úgyhogy hiába előzte meg az ATARI ST 520 kiadása két évvel pl. az AMIGA 1000-et és hiába verte az Apple Macintosh gépeit, nem tudott piacvezető szerepet elérni. Érdemes megnézni az ATARI  ST - Macintosh - TV Commercial videót.

Az ST alaplapjából több különböző tudású és felszereltségű változat készült. Betűkkel és számokkal lettek jelölve a nevében a beépített plusz funkciók. A fényképen éppenséggel egy ATARI STfm 1040 alaplap látható. Az "F" a táp és a floppy, az "M" az RF modulátor, a 1040 pedig az 1Mb ram beépítésének a jelölése.
Kattanj a képekre nagyobb méretért...

Fussunk végig az alaplapon lévő főbb alkatrészek listáján és a gép tulajdonságain:
CPU: 8MHz-es sebességgel ketyegő Motorola 68000 processzor.
RAM: 1 MB
ROM: összesen 6x32Kb kapacitású IC, maximálisan 192Kb.
Megjelenítés: (60 Hz NTSC, 50 Hz PAL, 71.2 Hz monochrome)
- alacsony felbontásban 320 × 200 (16 szín) 512 színből álló palettából
- közepes felbontásban 640 × 200 (4 szín) 512 színből álló palettából
- magas felbontásban 640 × 400 (mono), monochrome VGA megjelenítés
Hang: professzionális Yamaha YM2149 hang chip, valódi sztereó hanggal. Az ATARI ST az első otthoni számítógép, amely MIDI támogatással rendelkezik, ezt a tulajdonságát Mike Oldfield vagy Jean Michel Jarre is remekül kihasználta zeneszerzésre.
Operációs rendszer: TOS v1.00 (The Operating System), GEM (Graphical Environment Manager) WIMP (Windows, Icons, Menus, Pointer) GUI (graphical user interface). A GEM a fejlesztésre szánt rövid idő miatt elég elnagyolt, nem használja ki a gép valódi lehetőségeit.
Háttértár: két oldalas 31/2" 720Kb kapacitású Floppy meghajtó (az ST 1040-ben).
Custom chipek:
- SHIFTER videó léptető regiszter chip, minden felbontásnál 32Kb memóriát enged használni a bitmap grafikához.
- GLU (Generalized Logic Unit) vezérlő logika.
- MMU (Memory Management Unit) CPU - blitter - DMA - Shifter memória hozzáférését felelős.
- DMA (Direct Memory Access) floppy és merevlemez meghajtó és direkt memória hozzáférési műveletek elvégzéséhez szükséges.
Egyéb chipek:
- MC6850P ACIA (Asynchronous Common Interface Adapter) MIDI, billentyűzet direkt kommunikációért felel.
- MC68901 MFP (Multi Function Peripheral) megszakításos kommunikációért felelő chip.
- WD-1772-PH (Western Digital Floppy Disk Controller) Floppy vezérlő chip, ami PC szabványos lemezkezelést  tesz lehetővé, nem beszélve arról, hogy közvetlenül lehet a gépre külső merevlemezt csatlakoztatni.
-Yamaha YM2149F PSG (Programmable Sound Generator) hang chip.
- HD6301V1 (Hitachi keyboard processor) billentyűzet, egér, joystick vezérlő.

Ha elvégzünk egy rögtönzött összehasonlítást, akkor az ATARI MHz-ben, hangban, periféria kezelésben jobb, az AMIGA 500 ezeket gyengébben teszi. Viszont az AMIGA a teljes chip ramot hajlandó videó ramnak használni és a 28MHz-es brutális sebességű grafikai koprocesszora (Agnus) önmagáért beszél.
Folytatása következik a videó nyűgökkel...

... ezt a lapot (pontosabban félgépet) a vaterán vettem meg működőként, de mire ideért, addigra megadta magát. Bekapcsoláskor a szokásos vékony fehér csíkokat (Motorola CPU indul) és fekete képernyőt produkált, amellett, hogy az alkatrészei (kb. 10 perc bekapcsolt állapot után) normális melegedést mutattak. A lap előéletéről annyit érdemes tudni, hogy toronyba volt építve és egy maszek AT-s billentyűzet adapter volt ráforrasztva a billentyűzet vezérlő - VIA - P9A környékére. Véletlenszerűen mértem feszültségeket a bejövő táp vonal és egy-egy custom chip környékén, minden normálisnak mutatkozott. Ebből (utólag kiderült, hogy hibásan) arra következtetésre jutottam, hogy szállítás közbeni dobálás okán a 28MHz-es oszcillátor elhalálozott. Szerencsére ebből van itthon, úgyhogy nem voltam rest és kicseréltem a rezgőt. Az eredmény elég meglepő volt, az alaplap beindult, de a legkisebb "problémára" (elmozdítottam a lapot, vagy betettem egy floppy lemezt) azonnal újra indult és GURU meditation kódokat írt ki (8000_0004 CPU Deadend - General fault). Az AMIGA-hoz rendszeresített és a KickStart ROM verziójához igazított operációs rendszerrel (WorkBench 3.0) nem volt kompatibilis, be sem tudtam tölteni. Végül egy demót találtam Push Entertainment - Klon (na jó, nem kellett sokat keresni, ezt használom tesztre), ami időnként hajlandó volt lefutni rajta. A stabilitás egy RCA 120 8Mb fast ram kártya segítségével növelhető volt, de ha egy erősebbet krákogok és hanyatt vágja magát gép, akkor ott hiba van... Kell egy működő lap, hogy betegyem egy csúnyán szétfaragott házba és legyen egy olyan gépem, amit nem sajnálok mindenfélével nyúzni (pl. hardver tesztekkel, vagy magammal cipeléssel).

Sejtettem, hogy tápellátási gondok vannak, valahol... Ennek örömére lebontottam róla az összes alumínium elektrolit kondenzátort és pótoltam őket (a 4 gyárilag is furatszereltet kivéve) SMD tantál kondenzátorokkal, az előző cikkekben már vázolt módszerrel. Az ezt követő tesz már egész biztató volt, az új kondenzátorokkal az alaplap jobban muzsikált, mint előzőleg, de a bosszantó hiba (random időpontokban történő újraindulás, CPU Deadend GURU kód) továbbra is fent állt. Gondoltam valamit elnéztem, nem mindenhol lehet utólag kimérni a kondenzátorokat. Mérgemben visszabontottam majdnem az összes tantál kondenzátort és olcsó furatszerelt alumínium elektrolit kondenzátorokkal dobáltam a helyükre. Egy dőlt betűs megjegyzés, erős a gyanúm, hogy a bejövő tápvonalon elhelyezett C409 kondenzátor értéke a C= által gyárilag alul lett tervezve. 100uF 25V-set építettem be 100uF 6V helyett. Ezt a technikát nem biztos, hogy mindenki ismeri, ezért mutatok róla egy fotót.

Fogóval kihajtottam 90 fokban a lábakat, méretre vágtam és ráforrasztottam az előzőekben letisztított forrszemekre, gyorsan lehet vele dolgozni, egyértelmű a végeredmény. A hiba továbbra sem szűnt meg és ha 4-5 órát foglalkozom valamivel (addig nem tudok másba fogni) és ennek ellenére sem érek el kielégítő eredményt, akkor már nagyon mérges szoktam lenni... Lehúztam minden csüngő kiegészítőt a lapról (floppy dirve, CF2IDE adapter, RCA 120 ram kártya, egér, hangkábel), bekapcsoltam és a séma rajz segítségével elkezdtem minden olyan részt kimérni rajta, ami a tápellátással kapcsolatos (power és decoupling néven futnak). Fél óra keresés után azt találtam, hogy az oszcillátor VCC lábára 1,9V feszültség jut el 5,14V helyett. Jó, de miért is? A séma rajz 6. oldalán a video decoupling kapcsolás elején jelölt FB992 alkatrészre kezdtem gyanakodni. Egy másik lapon mérve a tulajdonságait, az egyik oldalán még meg volt az 5,14V, de a másik oldalon már nem. Azt hittem ez valami biztosítékszerű (az AMIGA 4000T partlist szerint "filter ferrit SM"), úgyhogy fogtam a forrasztópákát, leszedtem az alkatrészt és a két forrszemet rövidre zártam egy darab dróttal. ;-) Úgy tűnik nem csináltam semmi rosszat, mert az eredmény egy olyan alaplap lett, ami több mint 6 órája folyamatosan működik az asztalomon (demókat nézek rajta WHDLoad alatt).

Rövid konklúzió:
- Sok időt spórolhatunk meg, ha minden élesztést azzal kezdjük, hogy a bejövő tápvonal feszültség értékeit, illetve minden fontosabb alkatrész tápfeszültségét leellenőrizzük.
- Nem gondoltam volna, hogy a Kyocera márkájú oszcillátor elindul a névleges feszültség alatt és közel jó MHz értéket képes leadni (szemben a gyári Raltron-nal, ami meg sem mukkant 5V alatt).