... van egy törekvésem, hogy (persze az extrém ritka és drága vasakból nem fog menni) legyen a számomra fontosabb gépekből legalább egy tartalékalkatrész állapotú alaplap... :-)  Enterprise 128-at eddig még nem kerestem. Azon gondolkozom, hogy ha anno (1987-1990) a Centrum - Novotrade duó húszezer darabot adott itthon el belőle (viszonyításképpen a Primó A-B-C és ProPrimó modellekből összesen hétezer készült el), akkor miért ilyen ritka és drága ez a gép? A véletlen általában kedvez, ha ReTRo cuccok beszerzéséről van szó. Megakadt a szemem egy hirdetésen, "fut a kép, billentyűzet nem reagál, belső joystick hiányzik". Gondoltam ez tökéletes lesz egy (gyors javítási kísérlet után) tesztlapnak, vagy ha sikerül valamennyire megjavítani, akkor egy nyúzható gépnek. :-) A mai napig (az AMIGA mellett) az Enterprise 128 az egyik olyan gép, aminek az időnkénti használata iránt komoly az igényem.

Az évek során többször is megkíséreltem egy-egy gép eredetét-előéletét kideríteni, de most először fordult elő, hogy részéletes választ kaptam a kérdésemre, íme: Az 1980-as évektől a Békásmegyeri lakótelepen üzemelt egy "önszorgalmú-hobbi-garázs-barkács-klub", úgy 25 éven keresztül. Első időkben a mikroszámítógépek iránt érdeklődőket, majd későbbiekben a terepasztal és makettezés barátait is várta hétvégi összejövetelekre. Az idillnek egy váratlan (de nem feltétlen véletlen) tűzvész vetett véget, melynek egyik túlélője ez a masina...
Kicsit irigy vagyok :-) nálunk csak az MHSZ-ben volt számítástechnikai klub, egy db. ZX Spectrum 48K-ra volt vagy harminc úttörő (meg három kisdobos, pl. én). El lehet képzelni milyen sikerrel fértem oda a géphez...

Azzal kellett kezdenem, hogy szétszedtem a gépet, egy merő korom volt a külseje és a belseje is. Nem csak a műanyag alkatrészeket kellett mosószerrel elmosnom (ezt valószínűleg ismét el fogom végezni, mert az eredmény elsőre nem lett kielégítő), hanem az alaplapot is. Kiszáradás után (kb. két nap) fogtam a kontakttisztítósprayt és minden érintkezőt letakarítottam vele. Muszáj volt, mert a nyomtatott áramköri lap végeiről végképp nem akart lejönni a zsíros korom.
Aztán jött a teszt, az RF modulátor részén nem tudtam értékelhető jelet behangolni, az RGB megjelenítés pedig a videón látható jelenséget produkálta.

Láttam már EP128-t belűről, de a Z80 gépekről gyűjtögetett séma rajzos dossziémat nem találtam meg a kupiban (ha nem keresem, rögtön megkerül), az kellett volna hozzá... A videón az látszik, hogy egy találomra kiválasztott állítható kondenzátort tekergetek csavarhúzóval és próbálom a képernyő futását stabilizálni. Ez nagyjából sikerül, de amint elvettem a csavarhúzót (esetleg resetelek, vagy kihúzom a gépet és újra bedugom) azonnal el is mászik kép...
Először belső táp hibára gyanakodtam... dicséret illeti az EnterpriseForever fórumon tevékenykedő arcokat. Két olyan retro-val foglalkozó helyet ismerek, ahol hardver problémára is adnak tippet. Ők az egyik ilyen fórum, példás szakmai munkát végeznek, teljesen önszorgalomból. Méregettem amit meg kell mérni, de mindenhol a megfelelő feszültség érték (tűréshatáron belül) volt. Más lehet itt a probléma... Az ugrott be, hogy mi van akkor, ha valami szovjet mérnökök által tervezett, az európai normát csak kevéssé közelítő megjelenítő eszközhöz anno áthangolták a gépet? ;-)

Megkerestem a séma rajzot... a Nick (grafikai chip) - U34 (LM1886) - U35 (LM1889) között van egy olyan alkatrész, hogy L2 ferritmagos tekercs (ami állítható)...
Rátettem a csavarhúzót a vájattal ellátott ferritmagra és megállt a videón látható hullámzás. Vakon és találomra (oszcilloszkópom továbbra sincs) állítottam rajta egy negyed fordulatot, így sikerült 100%-ig stabilizálni a képet! Kikapcsolásra / bekapcsolásra és resetre sem mászik el, úgy tűnik az RGB monitorra menő jel problémája megoldódott.
Érdekes jelenség volt számomra, hogy első bekapcsoláskor a belső 64Kb-os memória bővítőt véletlenül megnyomtam kézzel és csökkent a kép futása. Valószínűleg akkor is ehhez az alkatrészhez értem hozzá, mert a beállítást követően már nem tudtam ezt a jelenséget újra produkálni...
Ha már amúgy is ott voltam a gépben, akkor az RF modulátorban található szintén ferritmagos tekercset is behangoltam a legerősebb jelszintre (nem műszerrel, hanem a monitoron). Az eredmény egy homályos oldalra futó, fekete - fehér kép lett, így hát ismét a séma rajz nézegetése következett. Az R202 állítható ellenállással tudtam levenni a RF jelről az oldalra futást és a homályt. A videón tekergetett C43 állítható kondenzátor pedig arra szolgál, hogy a fekete-fehér képre színt "varázsoljunk".

A gép megjelenítés szempontjából full, már "csak" össze kéne raknom! A felső burkolat billentyűzet fóliát tartó része le van törve, ennek az átalakításnak a "céljára" is rájöttem. Egyszerűen a fólia egyik csatlakozó csíkja (kettő van, egy 8 eres és egy 10 eres) annyira rövidre van vágva, hogy másképpen nem éri el az alaplapi csatlakozót. Ezt nem lesz egyszerű kijavítanom, eddig mindig csak kerülgettem (elektronikai alkatrész bolt) azokat a fólia csatlakozó csíkokat, amiket erre a célra gondoltam használni. Ráadásul lusta voltam megkérdezni, hogy ha már ki van rakva ez a termék, akkor passzoló csatlakozó van e hozzá (ez koránt sem biztos)? Erre sajna most nincs időm, hogy elzarándokoljak érte...  de ahogy elnéztem a fóliabillentyűzet space gombja és a joystcik jobbra gomb teljesen halott, valami mást kéne kitalálni...
A BASIC kártyája is hiányzik, szóval használathoz össze kellene dobnom egy kis méretű, de ütőképes funkciókat tartalmazó Expansion Connector-ra dugható hardvert... :-)  Folyt.köv...

... ez a meló itt kész, elégedetten dőlök hátra... :-) Nem kell megijedni, szó sincs búcsúról! Egy kis visszatekintés következik az elmúlt fél év történéseire. Első félszáz bejegyzésemben próbáltam időrendben áttekinteni a számítástechnika világában tett első botladozó lépéseimet. Persze az élet kikényszerített különböző szüneteket és kitérőket. Így sok más, eredetileg jóval későbbre tervezett téma is felmerült, más dolgok pedig teljes egészében kimaradtak időhiány okán. A PöCékkel való első élmények elemzése például teljes egészében várat magára, mert a kezdetleges PöCe suxxx... :-P

Ami miatt még is késznek érzem az eddigi melót, az az, hogy végül is sikerült bemutatni azokat a gépeket, melyeket mérföldkőnek tartok. Melyekhez a fiatal kori lelkes és naiv emlékek kapcsolódnak. Csodáltam, vágyódtam, örültem és fanatikusan rajongtam értük (sok darabért még ma is) és a későbbiekben kialakuló ReTRo hardver gyűjteményem gerincét képezik. Ha ők nincsenek félretéve a szekrényben... ha platform váltáskor midig eladok mindent, akkor ezeket a dolgokat csak nagyon töredékesen tudtam volna dokumentálni és bemutatni. :-)

Fussunk végig a számomra fontos állomásokon:

• 1980-as évek eleje-közepe, a konzol - ATARI 2600
• 1985-től első találkozás - ZX Spectrum 48K
• 1988?-1991 első komoly konfig - ENTERPRISE 128
• 1992 az első komoly masina, fanatikus rajongás - AMIGA 500
• 1995 a kényszer - "HájSzpíd" 486SX suxx PöCe
• 1998? az első menekült - AMIGA 600
• 1998? a gyűjtés kezdete - AMIGA 1200

A továbbiakban már nem teszek kísérletet az időrendi sorrend megtartására, egyszerűen lehetetlen. A cikkek és a gépek olyan sorrendben fognak következni, ahogy kézbe veszem őket, vagy ahogy eszembe jut cikket írni róluk. ;-) Szóval nekiülök a következő félszáz bejegyzésnek... ;-)

... ismét a 90-es évek, akkor már a vége felé közeledtünk. Történt egyszer, hogy kaptam egy AMIGA-t... Ha tetszik, akkor vegyem meg, vagy valami hasonló. :-) Aztán, hogy anno tetszett e, az már egy másik kérdés (lentebb kiderül)... de a gép azóta is gyönyörű állapotban van. 18 éves pályafutása alatt az egyik sarka és pár makacs billentyűje sárgult csak meg. Időnként hamis lemezcsere jeleket produkál (erre egyszer rá kéne jönnöm, hogy mi a kiváltó ok, valószínűleg SMD kondenzátor hiba).  Az AMIGA fejlesztő csapata ezt a gépet is egy The B'52 számról nevezte el, melynek címe Channel Z, tehát ez a megnevezés található meg az alaplapon. Kivételesen fogyasztható számot sikerült választaniuk, érdemes meghallgatni (rájöttem, hogy anno is ismertem, talán még tetszett is), jó kis dallamos muzsika.

... 1994-et írunk, a címben két újságra utalok, amiket anno járattam :-) mert szerintem jópofa dolgok voltak bennük! Azok kedvéért, akik esetleg koruknál, vagy eltérő érdeklődésüknél fogva ezt nem tudnák, a GURU Magazin az egyik számítástechnikával foglalkozó (C=64, AMIGA, PeeCee) szórakoztató folyóirat volt, most jelentettek meg egy jubileumi kiadványt. A RÚNA Fantasy & SF Szerepjáték Magazin pedig a GURU pár oldalas mellékleteként indult, majd 1994 márciusától önálló lapként is bemutatkozott. Mint a neve is mutatja, elsősorban szerepjátékokkal (1) foglalkozott.

Szóval megjelent a hirdetés, hogy Velencefürdő településen GURU számítógépes, illetve RÚNA szerepjáték tábor tartatik. :-) Én anno mind a kettőt műveltem, igen ám, de antiszociális elem lévén (nagykorúság határán billegő kamasz) kevés affinitást mutattam a közösségi élmények iránt (azt gondoltam pl. a ballagási tabló képemről, hogy környezetszennyező volt az előállítása és hasonló elképzeléseim voltak a világról... amúgy ezt mostanra sem változott meg). Joe (gyerekkori barát, szomszéd srác, a C=64-es, későbbiekben AMIGA-s) addig rágta a fülem, míg aztán egy szép napon felkerekedtünk (1994 július 15 - 23)... Junoszty TV-stűl, AMIGA-stól, több száz lemezestül, 9 napra való hideg kajástul és óriásbőröndnyi ruhástul "letraszportálódtunk" a Velencei-tóra. Ekkor volt életem első komolyabb halálközeli élménye! Amikor az M7-es autópályán a két anyuka státuszban leledző 40-es hölgy (egyik sem az enyém) 170Km/h sebességnél, gyárkémény módjára pöfékelve, mindenhova hamuzva (a szemgödrömbe is jutott) kormányt elengedve, hátrafordulva osztották a számunkra feltétlen szükséges eszeket (nem nyelvészkedik, ez nagyon jó szó erre a szitura). ..."ne sikoltozz kiffiam, megy ez az autó magától is"...
Innen üzenem, 18 év távlatából. Csókolom, először is nagyon féltem (ettől a vezetési technikától) és természetesen minden, de minden olyan megvolt, ami jó, tehát káros és amitől tiltani tetszettek próbálni! Csókolom! LoL Valahogy aztán még is odaértünk épségben...

Bejelentkezés után megmutatták azt a kis faházat, ahol el lettünk szállásolva. Volt egy kis adminisztratív tévedés, a Barakk C/5 át lett javítva C15-re. Ezt onnan tudom, hogy megkerestem az akkor kiadott hivatalos nyakba akasztómat (GURU Tábor 94, Táborlakó, Név, Életkor, Barakk, Géptípus feliratok éktelenkednek rajta). :-) Vajon a C15-ös  barakk meg van még, vagy már lebontották ezt a már akkor is meglehetősen viseletes exÚttörőtábort? Szobatársaink (nick neveket írok, jó?) Ratman, Lehő, R.I.P. alias IzomTibor of Metabolix INC (ha elírtam a csapatuk nevét akkor bocs), George, Joe voltak és persze jómagam (R.I.P.-ről és Georgról nem igazán tudok már, a többiek még az informatika környékén vannak). Ez a kis csapat azt a nevet kapta a tábor végére, hogy Dr.Agony, megnyugtatok mindenki, ebben a formában nem alkottunk semmi maradandót (azt hiszem egy RayTrace kép született, de azt soha nem fogom megtalálni...)! :-D A környéken lévő AMIGA-sokból egy DanielSun nick nevű srácra, meg egy dejtári fickóra emlékszem, de hogy kik lehettek ők (passzolom a kérdést)? Mit ne mondjak, a papír vékony falak, nehezen záródó ajtó, kopott linóleum és három darab emeletes ágy mellé még bezsúfoltak valahogy két asztal szerűt, amin egy AMIGA 1200 és egy általam hozott AMIGA 500 állt, na meg az elmaradhatatlan műbőr borítású vasvázas stokik ugyebár... Hát ez maga volt a Kánaán, főleg, hogy az 1200-asra (két olvasói megjegyzésre egy kis magyarázat, ez egy 1994-re datált történet, tehát jóval az olcsó PC-s multimédia hazai elterjedése előtt járunk... akkor még nem volt evidens sztereó aktív hangfalat pakolni a gépre, ezért mindenki úgy oldotta a hangkeltést, ahogy csak bírta) egy kazettás magnó volt rákötve és jó hangosan tudtunk demó és modzenéket bömböltetni, vagy 20W-on. :-D
Persze a fent említett két hölgy továbbra sem volt rest, vagy háromszor vissza jöttek és a vége az lett, "nehogy éhezzenek ezek a fiúgg!!!" felkiáltással mégis befizettek minket a menza kajára, ami amúgy teljesen hibátlan volt :-) Már akkor is tudtam, hogy hogyan kell mások részére kiváló étvágyat teremteni. Úgyhogy amikor Joe megkérdezte, hogy mi van pl. a levessel? Akkor kapásból vágtam rá, hogy "a konyhás néni belemosta a szőrös hasát, nem tudtad?" Avagy az a piros étel ott kis barátom (amúgy paradicsomos káposzta, csak nem láttál még olyat, mert el voltál kényeztetve kis korodban) nyilván valódi "vérhas lesz" és az ablakban érlelődő zöld trutyi (kiváló ízű kovászos uborka) pedig csak és kizárólag "amputált troll pöcs" lehetett. Na hát így volt előttem mindig két három tányérnyi kaja és persze a kiadós éhezés után muszáj volt a "gyerekekkel" kimenni a tóparti PizzaHát-ba eledelért! Na hát annak is én ettem meg a felét... :-DDD  ÜberMegaLoL!!! :-DDD
Nézzük csak mik is voltak még...
Első este Laár András adott elő egy kisebb fajta bohózatot (bocs srácok, 18 év távlatából nem emlékszem, hogy kivel... egyedül tán? vagy Galla Miklóssal?) nagyon megragadt egy mondata, "fürdőszar". Tisztálkodó és illatszer termékcsalád kicsiknek és nagyoknak (azóta sem találom ezt az előadását, ha valaki tud, akkor segítsen ki, ismét szeretnék rajta sikítva röhögni). Aztán határozottan emlékszem a Brazil-féle live-kompóra, azt hiszem nem neveztünk be, legalábbis nem rémlik, hogy töltött kotongumiból ettem volna ki banános pudingot. LoL Az Aurum-féle AMIGA 3000-en tartott RayTrace bemutatóra is emlékszem, meg a CD32-re is, oda nem lehetett férni hozzájuk. Azóta kárpótoltam magam ezért a szívfájdítós messziről bámulásért, az AMIGA MÁNIA 04-es számában olvashattok egy cikket a 3000-esemről. Dedikáltattam a RÚNA szervezésben meghívott szerzőkkel, alkotókkal, így van például Nemes István által dedikált Káosz kötetem, vagy Szikszai Gábor által aláírt Boros - Szikszai Eclectic albumom (Boros Zoltán valahova eltűnt). Érdekes, hogy ugyan emlékszem Novák Csanádra és Nyulászi Zsoltra, de az nem ugrik be, amikor a M.A.G.U.S. szerepjáték szabálykönyvemet dedikálták nekem (levettem a polcról, alá van írva, nem csalás, nem ámítás). Az íjjász bemutatóra és a számháborúra valahogy nem találtam oda, szerintem az 1200-est nyomkodtam... Aztán jöttek az elmaradhatatlan csínyek is ;-) a PeeCee-sek barakkjára kiraktunk egy meggyalázott Micro$oft telepítő lemezt jól lespriccelve naptejjel, a férfi WC piszoárjaiba szintén Mega$ matricák kerültek és azt sem bírtuk ki, hogy ne írjuk ki a PeeCee előadásoknak helyet adó kisterem ajtaja fölé, hogy "PöCe Gödör". GigaLoL Ha jobban bele gondolok, akkor riszpekt a PöCéseknek! Ezek az arcok képesek voltak komplett szutyok 40 kg-os 286 és 386-osokat, vibráló ócska 20 kg-os VGA (CGA, EGA?) monitorral odacipelni és erőltetni a fejlett PöCe hangtechnikát bipp bipp szörcs szörcs! :-) Jól van gyerekek, de minek? ;-) Emlékszem egyik manusztól megkérdeztem, hogy a PöCéje elejére ragasztott műanyag biz-baz micsoda, hamutartó? Egértartó közölte és megsértődött... Na jó, azt hiszem valakinek volt SB vagy GUS hangkártyája is (egy lakás ára volt anno)?

Aljas módon irdatlan jól szórakoztunk a lájv fantazizó srácokon, LordKarton és SetétSzúnyogháló összecsapása különösen tetszett. :-) Egyik este pedig sikerült rávennem a csapatot, hogy vacsora után menjünk el kocsmázni, azt hiszem két helyre is betértünk, kértem nekik a felső pultról (aki járt már ilyen egységben, az tudja, hogy ott a tömények tartózkodnak), a hangulatot fergetegesre sikerült fokozni, arra emlékszem, hogy korom sötétben lógtunk vissza a tábor területére, nem kicsit illuminált állapotban. Az ablakunk alatt játszó szerepjátékosok dumáján pedig annyira elkezdtünk nevetni, hogy a szomszédos barakkban lakó GURU Team-et kímélendő ki kellett mennünk a focipálya közepére visítani. Arra emlékszem, hogy a varázslójuk, meg a harcosuk éppen "gyakja" a sárkányt, ami szikrázik nekik... hűű vajon melyik testrésze szikrázhatott a sárkánynak? Na ná, hogy a kloákája!, hiszen az egy gyík! LoL és megint csak LoL! Ha megtalálom R.I.P. által hirtelen felindulásból készített karikatúrát erről az esetről, akkor beszkennelem és felteszem örök mementóként (az örökkévalóságig és még egy kicsit továbbra, egész addig, míg a blogot tartalmazó szervert ki nem húzza valaki a konnektorból). De most komolyan, kinek az ötlete volt a másnapos ébredés utáni fejünket lefotózni??? :-P Hát körülbelül így telt el ez a kilenc nap 1994-ben, számomra felejthetetlen élménynek bizonyult, az biztos. :-DDD

Ezeket a képeket valami számomra ismeretlen mókus szkennelte kb. 256 színű gif formátumba úgy 1995 táján valami "remek" PöCén. Régi AMIGA 880Kb-os lemezeimen találtam meg őket, sajnos nem lett meg az összes (36 kockának kéne minimum lenni), egy része valahova elkallódott. Az eredeti AMIGA-n adott fájl neveket megtartottam, tehát ez nem most lett kidíszítve. A GURU Magazin 94/8 számának 59. oldalán láthattok belőle még párat, ugyan az a fotó sorozat. Illetve a RÚNA magazin I. évfolyam 7. számában (8-9 oldal) olvashattok képes szösszenetet Novák Csanád tollából (LordKarton és SetétSzúnyogháló tuti rajta vannak a képeken). Aki úgy érzi, hogy a vízözön előtti fotójának megjelenése számára problémás, vagy egyszerűen csak ülepen akar billenteni, mert anno megettem a kajáját, az küldjön egy kommentet, vagy mailt és készséggel kiteszem a szokásos censored feliratot. :-)

Nehogy már nektek legyen a jobb! :-D Ugyan arra már nem emlékszem, hogy a Valhalla Records által felfedezett Carpe Diem zenekar tiszteletét tette e a táborban egy pléh-bekk "koncert" erejéig, de ezt a számot is ehhez az évhez kötöm, úgyhogy az archív videó beágyazva jól... batu ááá, reppeli a csávó mi? :-DDD 

1) .. ahhoz, hogy az akkori SF és F könyvkiadódsi érthető legyen, bele kellene nyúlnom abba a tematikába, ami a Mellonta Tauta blogom profiljába tartozik, szerintem ettől itt most eltekintek.