ATARI 800 XL második rész - kompozit videó

... folytatom az ATARI 800XL boncolgatását, először talán kezdjük a múltkori szétszedés áttekintésével. A ház szétcsavarozása és a felső burkolatrész elemelésekor először egy széles szalagkábellel fogunk találkozni, ez köti össze a billentyűzetet az alaplappal. A kábel elég jól meg van csinálva (ahol nem, lásd Spectrumok vagy Enterprise), de azért figyeljünk rá amikor kihúzzuk a csatlakozójából.

Billentyűzetből két fajtát találtam, az első egy korrekt minőségű fólia billentyűzet, ami egy fém lap és egy műanyag mátrix közé van erősítve. A billentyű lenyomást vékony rugók közvetítik a fólia felé, ami elég intelligens megoldás ahhoz, hogy a fólia ne törjön meg és sokáig működőképes maradjon. Ehhez az olcsóbbik kivitelű billentyűzethez áttervezték a műanyag mátrixot és a gombokat tartó műanyag alkatrészeket is, úgyhogy a másik fajtával nem kompatibilis. Ha valaki egy hiányos darab esetében gomb pótlásban gondolkozik, akkor ezt vegye figyelembe.
A másik billentyűzet (gondolom ez a régebbi kiadás, ebből több darabbal is találkoztam) pedig egy fém keretre erősített nyomtatott áramköri lap, amihez egy másik fajta műanyag mátrix csatlakozik. A gomb lenyomást itt talpas rugók viszik át, gumi szerű anyagból készített érintkezőkre. A gombok henger alakú fehér műanyag bakokra pattinthatóak rá.
Az alaplap elég masszív alsó-felső árnyékolólemezek között van elrejtve, amik lemezcsavarokkal vannak összefogatva, szóval egy ATARI-t szétszedni nem könnyű meló. Érdemes arra figyelni, hogy az alaplapi joystick csatlakozók DSUB9-jai műanyagból vannak, tehát a lapot óvatosan kell a burkolat alsó feléből kiemelni (ha nem akarjuk őket eltörni, vagy elrepeszteni).

Bekapcsoltam a gépet és konstatáltam, hogy az ATARI saját TV kábelével (amin egy misztikus tartalmú fekete műanyag doboz fityeg) az RF modulátor jelét csak alaplapi hangolás után lehetne élvezhetővé tenni. A kép zajos  a monitoron, hiába vettem le a színtelítettséget, jó pár hamis szín éktelenkedik a megjelenő ábrákon. A mono hangnak pedig volt egy erőteljes zúgása. A szokásos tuneren (Philips CM8833-II monitorhoz - Philips TV Tuner 7300 dukál) annyit tudtam finomítani, hogy hol a kép, hol a hang volt a jobb, de normálisan nem sikerült összehozni a kettőt. Kölcsön vettem egy szabvány 75 Ohm-os TV kábelt (talán egy Spectrumé volt), azzal valamelyest javult a helyzet. A géphez kapott kábelek között keresgélve találtam egyet, aminek a végein 3-as és 5-ös tuchel aljzat volt. Nosza, szétszedtem az 5-ös tuchel-nél. Piros zsinórt és a földet egy-egy, az átlátszó burkolatú zsinórt pedig két érintkezőre kötötték rá és persze a földet szintén egyre. Nem kellett sem gondolkoznom, sem keresgélnem, kevés olyen egyértelmű dolog van, mint ez (akinek nincs "kész" kábele, az itt találja a kiosztást ATARI 8-bit Composit Video )... Ezért fogtam három darab RCA csatlakozót és beforrasztottam őket a 5-ös tuchel helyére, a megfelelő helyre. Aki nem értené, a piros vezeték a kompozit videójel + a föld ment az egyik RCA apa csatlakozóra, az átlátszó zsinór a mono hang + a föld és ehhez még forrasztottam egy külön zsinóron még egy csatlakozót. A Philips CM8833-II monitorom sztereó, vagyis ez így pont egy álsztereó hang és kompozit videókábel. A kép a monitoron nagyon sokat javult, viszont még így sem tökéletes, a jobb szélen egy vékony zöld csík látszódik, néhány karakter pedig nem elég éles. Kéne ide valami RC tagot beforrasztani, próbáltam keresgélni a neten, de egyenlőre nem találtam a megoldást. A galériában látható pár fotó a RF képpel kapcsolatos minőségi kifogásaimról (jobb oldalon egy határozott csík vonul végig a képen és alapvetően szemcsés) és a kompozit videóról, ami egy fokkal jobb.