Idézek egy előző cikkemből :-)
"Milyen megoldások lehetségesek a memória éhség enyhítésére:
- a chip ram bővítése az Agnus foglalatán keresztül 2Mb-re.
Ezzel az a probléma, hogy kevés gyártó gyártott ilyen bővítőt, ezért ritka és nem mellesleg nekem nincs ilyen.
- a Zorro II-es csatlakozó lehetőséget kihasználva fast ram bővítőkártyával 2, 4, vagy 8Mb ram bővítésre, erről lesz most szó.
- CPU kártya segítségével történő bővítés, avagy akkora teljesítményt, ami a csövön kifér...
Bizony ez sem olyan könnyű dolog ám, de ezt majd inkább később."
Hát most erről lesz szó, még pedig azért, mert mostanság a B2000-est szeretném végleges formájára faragni és ennek okán most ismerkedem össze ezzel a kártyával. :-)

Tudomásul kell vennünk, hogy asztali (HighEnd) AMIGA ide, vagy oda, a B2000 "csupaszon" messze van az ütőképes retro gépektől! Alap elvárásaim (2012-ben) a fast ram bővítés lehetősége (16Mb az ég világon mindenre elég, ami ennél is több, az már ágyba hozza a reggelimet), a merev lemezes háttér tár (vagy ennek megfelelő CF - Microdrive megoldás), a komolyabb alkalmazások pl. WHDLoad (1) követelményeinek megfelelő CPU bővítés lehetősége (2)... Szóval ezekkel egyszerűen muszáj élni és lehetőleg egyszerre! ;-)

A GVP Impact Series II Accelerator kártya, "három az egyben", tehát 68030-as CPU kártya (a konyha nyelven turbókártyákról még csak említés szintjén volt szó), fast ram bővítő kártya és SCSI merevlemez vezérlő kártya funkciókat próbál megvalósítani (hogy miért csak próbál, azt kifejtem). 1991-ben tervezte és dobta piacra a Great Valley Products (USA) nevű cég, több hasonló kártyával egyetemben. Az Impact valószínűleg a költség csökkentett változata lehet a GVP turbókártyáknak, mert minden alkatrésze felületszerelt (tehát ronda mint a bűn és ha elromlik pokoli nehezen javítható ki, később szerintem mutatok szemet gyönyörködtető turbókat is). Létezik belőle egy (relatíve) gyorsabb 33MHz-es, gyárilag 4Mb fast rammal (16Mb-ig bővíthető) arany árban és egy lassabb 22MHz-es 1Mb fast rammal (13Mb-ig bővíthető) ellátott változat, nekem ehhez az utóbbihoz van szerencsém. :-)

Mi értelme ennek a vég nélküli turbózásnak? Kicsit részletesebben... Először is egy 7MHz-s 68K CPU iszonyú lassúnak fog bizonyulni, akár a pár lemezből álló operációs rendszer tekintetében is. A "gyári" 1Mb chip ram nagyon szűk keresztmetszet programok futtatására. Szerintem ne töltögessünk másfél-két percet floppyról, ha egy jól beállított, nem vízözön előtti HDD segítségével 7 másodperc (és tényleg annyi) alatt kapok működő gépet az asztalra. A HDD hiánya örökös floppy cserélgetésre kárhoztatna. Tulajdonképpen egy pár 100kb-os zenei fájl lejátszása is komoly erőfeszítésembe telne hajlékony lemezekről...

A komolyabb turbók (a GVP Impact Series-II csak félkomolynak számít, de legalább nem az általam utálatosnak tartott 68020-as) előnye, hogy a boldogsághoz szükséges három elemet egyszerre tartalmazza, némi kompromisszummal. Elég logikusnak tűnik a felépítése, a gyorsabbra "cserélt" CPU mellé kell a közvetlen címzésű ram (különben meg sem éreznénk, hogy ott van) és azt kell közvetlenül etetni adattal a HDD-ről. Elég a szócséplésből (persze fogom még), vessünk egy pillantást a kártyára:

Nem sok bejelölni való van rajta, az autoBoot ROM-ot elfelejtettem feliratozni (katt):

Ez meg a hátulja... (nem katt):

A kártya nem a Zorro buszra passzol, hanem a B2000 alaplapján külön erre a célra kiképzett CPU slot-ban van a helye (beteszem ide a képet, hogy ne kelljen érte sokat barangolni).

A hozzá adott teljesítményéről annyit érdemes tudni, hogy nagyjából egy AMIGA 3000-est tudunk a segítségével életre hívni (ha nem is a 25MHz-at, de 16MHz-st mindenképpen). A 68030 sebességével egyenlőre meg vagyok elégedve. Ha az ember az OCS Denise-t is kicseréli az alaplapom, akkor a grafikai tulajdonságai ECS-re javulnak (én ezt a módosítást egyenlőre nem csináltam meg, őszintén szólva nem is látom szükségét). A SCSI vezérlő része nagyon barátságos, túl gyorsnak nem nevezném, de ennek az özönvíz előtti és lassan csapágyassá váló merevlemez az elsődleges oka. 1,512,145 bytes/sec átviteli sebességet mértem rajta (mondhatni pokoli lassú). Egy nagy hibája van, ami miatt még nem lett a kedvencem, az a fast ram bővítő felülete. A GVP nem a mindenhol elterjedt 72 pines EDO, vagy a 30 pines SIMM memória modulok fogadására készítette fel a termékét (ugye, hogy ugye? pedig ezekből aztán tényleg kiló számra lenne itthon), hanem speciális 64 pines GVP modulokat igényelne. Ilyen memóriát most égen földön nem lehet találni, pedig egyet bereszkíroznék. Anno amikor láttam, akkor a kártya híján nem vettem belőle. :-P Külföldön 25€ / db áron mennek, ennek az árérték aránya számomra bizony nem megfelelő...

Zsörtölődés tárgya a lapra integrált gyári 1Mb-nyi fast ram... ez iszonyú kevés. Bár elvileg az eszközeim meg vannak hozzá, a kártya gyári állapotán nem kívánok változtatni. Viszont megláttam az alagút végén a fényt, amikor az AmiNeten rábukkantam egy leírásra, hogy hogyan csonkolható a 72pines EDO modult 64pinessé... ;-) Ezt igen valószínű, hogy meg fogom kísérelni megcsinálni (cikk lesz róla, akár sikerül, akár nem).

A kártya értékei a Sysinfo alkalmazás szerint:
- Számított sebessége: 21,30 MHz (nélküle 7Mhz)
- Dhrystones érték: 4690 (nélküle 548)
- CPU Mips: 4,89 (nélküle 0,57)
- FPU MFlops: 0,61 (nélküle N/A)
- Chip sebesség AMIGA 600-hoz képest 2,70 (nélküle 1,04)


Lábjegyzet:
1) "WHDLoad": az AMIGA alkalmazások zöme nem DOS-os betöltő metódust, hanem úgynevezett TrackLoader-t használ. Ezen alkalmazásokat képtelenség lenne HDD-re telepíteni, örökös floppy-zásra lennénk kárhoztatva. A floppy lemezt már nem gyártják, az otthon lévő készletek idővel el fognak kopni, más tárolási és futtatási módokra kell átállni. A WHDLoad alkalmazás közvetlenül az operációs rendszer alatt futtatható, szoftverből emulálja a vasunkon az adott alkalmazás hibamentes működéséhez szükséges "eredetinek tűnő" AMIGA HW és SW környezetet. Önmagában használni nincs értelme, de ez alá kerültek "feldolgozásra" a TrackLoader-es alkalmazások, tehát ezzel HDD-re telepíthetőek és onnan futtathatóak lesznek. Ez így elég misztikusnak hangzik, ismerőseim közül sokan félnek is tőle. A későbbiekben biztosan írok erről egy leleplező teszt jellegű cikket.
2) "megfelelő CPU bővítés lehetősége": hm... lehet, hogy az AMIGA-kban használt Motorola CPU család bemutatásával kellett volna kezdeni? Minden esetre a megfelelő CPU-n én legalább a 68030-as mikroprocesszor használatát értem! :-) Elöljáróban annyit elég tudnunk, hogy AMIGA-éknál a 68030 az ETALON, a 68040 a FÜRGE , a 68060 pedig az iszonytatóan brutális teljesítményű SZÖRNY. :-))

...két bejegyzéssel ezelőtt írtam, hogy szétszedtem a B2000-et, mert nem szerettem volna tovább halogatni a hengerakkumulátor kioperálását. Észleltem, hogy a (joystick kezelésére szolgáló) Com2 portja egyrészt csúnyán néz ki, másrészt egyáltalán nem működik. Ahogy az már lenni szokott ez nem hagyott nyugodni, pontosabban addig nem akartam újra összerakni a gépet, amíg az nem üzemel rendesen. Elkezdtem keresni a hibát ezerrel, összességében hat órát biztosan küzdöttem vele, hogy miért tartott ilyen sokáig, az hamarosan kiderül...

Az alap feltevésem az, hogy a Com1-Com2 port működése azonos (általában egeret és joystickot, vagy két joystickot kezel), ezért mivel a Com1 működik, az itt mért értékeknek kéne lennie a Com2-n is...
A Com1 - 1,2,3,4,5,6,7,9-es lábán mérhető volt a feszültség, a 8-as földön van, ehhez képest a Com2 1,2,3,4,6,7-en volt áram és az 5,8,9 láb volt földön... :-P

Csináltam szakadás vizsgálatot mindkét csatalakozón és környékén, kiderült, hogy a Com2 huzalozásánál két drót meg volt cserélve. Ezeket a helyükre forrasztottam, újabb szakadás vizsgálat következett, melynek tanulsága szerint minden jó, de a joystick továbbra sem ment. Tehát tovább kell keresni a hibát, mi a helyzet ronda kék színű EMI2xx számozású emi zavarszűrőkkel (én idétlen kivitelű diódának véltem őket, szerencsére Flex99 felvilágosított, hogy zavarszűrők).
Rámértem a lábaikra, mindegyiken van feszültség kivéve az EMI239-EMI240-en. Követtem tovább a két track-et, egy négyes csoport kerámia kondenzátorhoz vezet. Itt is az a helyzet, a C213-C210 közül a C213 és C212-n nem mérhető semmi. A Com2 5-ös és 9-es lába az EMI239-240-en és a C213-C212-n keresztül rá van kötve a PAULA-ra. Kivettem az idős nénit, hátha a custom chip a ludas, tettem be egy másikat, de sajnos a jelenség ugyan az maradt. Bedühödtem, másik joy-t is próbáltam, szintén semmi...

Van egy J200 nevű jumper az alaplapon, amiivel a fényceruza beállításait lehet elvégezni, azt is kipróbáltam mindkét állásban (sőt le is vettem), semmi eredmény. A lap szélén lévő három ellenállás hidat, AP200, AP204, AP205 szintén kimértem, mindegyiken folyt áram, az jó, mert bennem is jócskán.
Először a két EMI-t cseréltem ki, majd a két kondenzátort is, a helyzet változatlan maradt, ott ahol a feszültségnek kéne lenni (nem bennem, a csatlakozóban), nem volt semmi...

Neki álltam egy működő AMIGA 500 REV6-ot szintén hasonló módon kiméregetni, ez sem hozott túl sok eredményt, maximum annyit, hogy ráterelődött a gyanúm az U202 alias 74LS157 TTL logikára, két lábán gyanúsan alacsony volt a feszültség szint. Ezen felbuzdulva kiforrasztottam az U202-t, megtisztítottam a helyét és tettem be egy foglalatot.

Egy marék 157-es TTL-el kipróbáltam és találtam köztük olyat, ahol javult a feszültség szint (jelenleg is az az IC van a gépben), de a joystick még mindig nem működött.

Végső elkeseredésemben fogtam és kiforrasztottam a DSUB9-es csatlakozót... A látvány ami fogadott leírhatatlan volt! Ősidők óta nem láttam ilyet, mivel lehetett ezt anno így elkezelni? :-(

Ez horror (katt):

A csatlakozót pillanatragasztóval ragasztották a nyomtatott áramkörhöz (melegítésre szerencsére engedett), a kilenc darab luk galvánjából három volt ép, de kiméréskor azok is szakadást mutattak. Ráadásul ez egyik lukgalván a trackjával együtt hozzá ért a szomszédos lábhoz, jó kis megfoghatatlan zárlatot okozva ezzel. Ami pedig überelhetetlen (emiatt szívtam ekkorát) az az, hogy a csatlakozó egyik tüskéje már a beszerelés előtt el volt törve és egy "ügyes kezű" szaki megforrasztotta. Így mérésnél érintkezett, de amit rádugtam valamit, azonnal elmozdult a helyéről (ha ez nincs, akkor hamarabb "látható" lett volna a hiba). :-P Hm... Tettem be másik DSUB9-es csatlakozót, újra kivezetékeltem a kilenc forrszemet (a galvánokat nem volt kedvem kihuzalozni, mert le kellett volna bontani hozzá minden alkatrészt a környéken) közvetlen az EMI-k lábához, majd az egészet ismét megmértem kétszer is. Láss csodát, a C213-C212-en és a TTL-en is megkerült a hiányzó feszültség. Kipróbáltam joystickkal is a gépet, szépen működik rajta minden. Nem gyenge hajtépés volt, de megérte (köszönöm a tanácsokat Geek-nek és Flex99-nek)! :-D
Apropó a takarítás és hajtépés... Végre nekiállhattam a B2000 alkatrészeket és a hozzá tartozó összes kártyát beszerelni egyetlen dobozba, ez viszonylag könnyen és gyorsan sikerült is. Az már egy más kérdés, hogy a különböző Zorro kártyák működési sajátosságai miatt milyen szinten téptem a hajam, mire össze jött egy működő konfiguráció... :-P de ez már egy másik történet.

Az előzőekben bemutatott AMIGA 2000 "csupaszon" nem nagy durranás, a bővíthetőség lehetőségével szinte kötelező élni. Betettem egy WorkBench 3.0 floppy lemezt és elindítottam rajta az operációs rendszert. A szabad memória mennyisége 845Kb (az előzőekben tárgyalt Enterprise 128 + Microteam EXDOS  kártya kombónak van 640Kb memóriája). Ez bizony nem sok mindenre elegendő (nagyobb képernyő felbontások beállítása, vagy egy-egy komolyabb szoftver elindításához édes kevés lenne, mint ahogy ezt tapasztaltam is).

Milyen megoldások lehetségesek a memória éhség enyhítésére:
- a chip ram bővítése az Agnus foglalatán keresztül 2Mb-re.
Ezzel az a probléma, hogy kevés gyártó gyártott ilyen bővítőt, ezért ritka és nem mellesleg nekem nincs ilyen.
- a Zorro II-es csatlakozó lehetőséget kihasználva fast ram bővítőkártyával 2, 4, vagy 8Mb ram bővítésre, erről lesz most szó.
- CPU kártya segítségével történő bővítés, avagy akkora teljesítményt, ami a csövön kifér...
Bizony ez sem olyan könnyű dolog ám, de ezt majd inkább később.

Szóval jó ideje küzdöttem már ezzel a problémával, ezért nem is nagyon volt a B2000 használatba véve. Legnagyobb örömömre a múltkorában kaptam egy Commodore A2058 (1986-os fejlesztés) Zorro II-es felületű 8Mb maximális méretű fast ram kártyát, teszteletlen állapotban. Lássunk róla képet (sajnos nem tettem mellé tollat, de mindenki nyugodtan elhiheti, a 34cm tekintélyt parancsoló hossz):

A jumperek lehetséges beállításai:
J1 -  J2
ON - ON    - 2 MB
ON - OFF  - 4 MB (U16-U32 and U55-U62)
OFF -ON   - diagnostic mode
OFF- OFF - 8 MB
Kipróbáltam a kártyát abban a formában, ahogy kaptam, tökéletesen működött 2Mb-os és 4Mb-os bővítőként (örültem neki, hiszen ez is jóval több mint a semmi). Amikor viszont 8Mb-t állítottam be, akkor a valódi Plug&Play defectiv-nek (hibásnak) érzékelte, vagy éppenséggel nem látszódott egyáltalán.
Kerestem a kártya (l)user's manual-ját, vagy a service manualját, de nem találtam csak a A2052-ét (az pedig egy kicsit más) úgyhogy végül belenyugodtam a 4Mb fast ram-ba és benne hagytam a gépben...

Most viszont, hogy szétszedtem a B2000-et, jobban szemügyre vettem a kártyát. Gyárilag az u15-u29 (8db) és az u47-u54 (8db) DIP helyek vannak feltöltve (összesen 16db) 100ns elérési idejű ram chippel. A maradék 48 foglalatban 16db 60ns-os és 32db 70ns-os elérési idejű ram IC foglalt helyet, de a különböző sebességűek összekeverve.
Ha ez a kártya azzal a logikával működne, ahogy én gondoltam, hogy működik, akkor teljesen mindegy lenne neki, hogy melyik IC és hol helyezkedik el. Mivel (gondoltam én) mindkét "blokkban" az első 8db IC 100ns-os, így számomra az lenne logikus, hogy a többi helyen lévő alkatrész elérési ideje sem lehet ennél kevesebb (tehát nem hajtja meg gyorsabban).

A gyakorlat viszont nem ezt mutatta (szerencsére). Kivettem az összekevert 60 és 70ns-os chipeket a foglalatból (csavarhúzóval, óvatosan). Az u15-u29 mellett lévő 8 DIP helyet folytatólagosan feltöltöttem a 70ns-os chipekkel. A maradék 24db 70ns-os IC-t pedig beraktam az u47-u54 alatt lévő 3x8-as blokkba. A fennmaradó 16db 60ns-os IC-t pedig egy sorban rendeztem el az u15-u45 alatt. Őszintén szólva nem vártam ettől komoly javulást és ennél jóval komoly kihívásra számítottam (vagyis arra, hogy a kártya a 4db PAL programozott logika hibája és a gyári szoftver ismerete nélkül egyhamar nem javítható meg). 

Érdekes módon ettől a kis bütyköléstől megjavult a ketyere és látszódik mind a 8Mb ram. Második napja nyúzom, teljesen stabilan működik. Lusta vagyok egy A1200-at összerakni és a gyári szoftverjét, illetve memória tesztelő programokat kimásolni lemezre, de előbb-utóbb ez is meg fog történni.
Aztán, hogy a véglegesen összeépített B2000 életében ez a kártya milyen szerepet fog betölteni, az a jövő zenéje. Egész pontosan annak függvénye, hogy a gépbe kerülő további Zorro kártyákkal milyen módon "akad majd össze", én azt remélem sehogy.

1987-ben jelent meg a B52 Rock Lobster „nagytestvére” az AMIGA 2000-es. A tervezőinek az volt az álma, hogy egy jó grafikai képességekkel rendelkező, sok bővítő helyes asztali gépet hozzanak létre. Mit is mondjak, ha rápillantunk az alaplapról készült fotóra, akkor érezhetjük, hogy bizony ez sikerült is nekik. :-) Az AMIGA fénykorában is tudtam róla, hogy vannak úgynevezett HighEnd („asztali”, vagy professzionális felhasználásra készült) AMIGA-k is, de anno ezeket, áruk miatt valahogy elérhetetlennek gondoltam... Aztán pár évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy legalább egy kipróbálás-összeismerkedés szintjéig ezekből is szeretnék egyet-egyet és elkezdtem utánuk kajtatni. A mai cikk aktualitását az adata (eredeti elképzelésem szerint először végigmentem volna a LowEnd AMIGA-kon), hogy megláttam pár fotót egy 2000-es alaplapról... Akkumulátor savval való szerencsétlen találkozás után... :-( Ezen felbuzdulva (pontosabban inkább sokkoló volt, mint buzdító) este apró darabokra szedtem szét a 2000-es gépemet (azt hiszem utolsó olyan gépet, amiben még benne volt az akkumulátor)...

Ezt a masinát eddig még nem néztem meg tüzetesen belűről (pontosabban megnéztem, csak annyira tele van tömve kártyákkal, hogy nem láttam belőle sokat). Úgyhogy most találtam rajta jó pár javítást, hm... vajon mi lehetett vele a probléma anno? Annyi eszem sajnos nem volt, hogy a Joystick portot is kipróbáljam, most megtettem de csak összeszerelés után. Hát persze, hogy nem működik! :-P Ha majd nagyon ráérek, akkor  javítgatom, szerintem nem lesz nehéz eset, mert az egér, tehát a kettőből egy működik.

Com2 porttal valami történt, ki van huzalozva és a csatlakozó cserélt (katt):

Nézzük csak azt az alaplapot! A belbecs tekintetében megegyezik a REV6-os AMIGA 500-al, OCS grafikai chipeket és 1Mb chip ramot tartalmaz és szintén nincs benne alaplapi HDD vezérlő. Az A500-hoz képest hatalmas előnye, az öt darab Zorro II-nek elnevezett (a C= és az AMIGA saját szabványa) bővítő csatlakozó hely, aminek a működését egy új chip a BUSTER - DMA (Direkt Memória Hozzáférés) foglalás vezérlő biztosítja. A Zorro csatlakozókba „emberes” méretű kártyákat lehet dugni. Azért ilyen nagyok a kártyák, mert (ahogy a képen is látható) úgy kerültek elhelyezésre a Zorro csatlakozók (mögöttük az ISA csatlakozókkal), hogy ha kimozdulás ellen csavarozással rögzíteni szeretnénk a kártyát (ahogy azt bármely komoly masinában szokás), akkor annak kényszerűen végig kell érnie a tejes alaplapon. A ház 40cm mély, így egy átlagos Zorro kártya 34cm hosszúságú lett. Összehasonlításképpen az átlagos PC-s AT ISA kártya 17cm, az extrém nagynak minősülő Gravis Ultra Sound hangkártya is csak 28cm hosszú. A későbbiekben többfajta Zorro II és III kártyáról esik szó... Az XT ISA (8 bites) és AT ISA (16 bites) csatlakozók alap helyzetben inaktívak, de természetesen nem dísznek kerültek a gépbe, róluk szintén ejtek szót, majd egyszer...

Az AMIGA 2000 alaplap (katt):

Tekintélyt parancsoló méretével és rugalmas bővíthetőségével, ez egy igazán komoly gépezet. :-) Figyelmet érdemel a KickStart ROM (ami ebben a gépben éppenséggel egy szörnyűséges, két IC-ből eszkábált szendvics) és természetesen a feliratok. A KickStart kialakítása nem gyári, nyilván az eredeti gazdájának nem volt a keze ügyében 2000-be való ROM, sem KS ROM váltó panel (nem hiszem, hogy kicserélem, hibátlanul megy).

KS ROM:

A masina kódneve B2000 (finom utalásként arra, hogy a B52 alkatrészeiből épült) ez rá is került a lapra, ezen kívül olvasható még alatta Dave Haynie (vezető tervező) és Terry Fisher (a nyomtatott áramköri lap tervezője) neve is. Azt olvastam, hogy az alaplap alján a "The Few, The Proud, The Remaining" felirat található... hm, árgus szemekkel kerestem, de sajnos az enyémen nincs ilyen és a neten sem találtam róla képet... :-) Viszont lefotóztam az összes további feliratot, ami csak megtalálható volt a lapon.

B2000 - Haynie és Fisher:

A REV szám a bal felső sarokban van, egy apró sajtcetlin:

Serial Numbert két helyen is látni:

...és amiért a gépet szétszedtem!
Hallottál már a gonoszról? A csúf, kopasz... pontosabban kifolyó és mindent szétmaró hengerakkumulátorról?!

Hol a csípőfogóm, kifelé ezzel, de azonnal (katt):

Lap tisztítás előtt (katt):

Lap tisztítás után (katt):

Nem elég, hogy kifolyik ez a vacak (pontosabban a sav), ezt megelőzően folyamatosan párolog is, az erre érzékenyebb nyomtatott áramköri lapokat és alkatrészeket (pl. AMIGA 4000D-nél a hajszál vékony több rétegű PCB-t és az SMD alkatrészeket) nagyon csúnyán el tudja intézni. Itt látszik, hogy a felső lukgalván környékét már elkezdte rágcsálni, szerintem éppen időben szedtem ki... A felmelegített forrpontból csipesszel kiszedtem a lábak maradékát (amit előzőleg átvágtam a csípőfogóval), ezt követően a tisztítást kiforrasztó szalaggal végeztem el. Majd az egészet egy erős sörtéjű fogkefével és denaturált szesszel alaposan átdörzsöltem, szerintem ez így már jó lesz. A felső lukgalván nem igazán lett átjárható (igaz nem erőlködtem a melegítésével), az alkatrész oldalon megette a sav. Ha a későbbiekben ide szeretnék valamilyen "áramforrást" elhelyezni az RTC (valós idejű óra és dátum) kikapcsolás utáni megőrzése érdekében, akkor ezzel majd foglalkoznom kell (amúgy meg kell a fenének az RTC, de ezt már mondtam). Ellentétben a PC-vel, az AMIGA-n valódi Plug&Play lehetőség volt már 1987-ben is, tehát nem kell BIOS-al (Basic Input Output System) és elemmel bohóckodni, meg zagyvaságokat állítgatni, hanem bekapcsoláskor a gép kulturáltan megkérdezni az összes elérhető eszköztől, hogy kicsoda és hogyan szeretne működni. Ha még nem mondtam volna, AMIGA RULEZ 4 EVÖR!.
Folytatása következik. :-)

Túl sokat nem vártam ezzel az EXDOS kártyával. :-) ...idézet az előző cikkemből :-)
"Azért van az 1.0 a cikk címében, mert továbbra sincs az asztalomon 5V, így most nem fogok rádugni a kártyára egy 3,5"-os floppy meghajtót (utána kell néznem, hogy mely típusok jók hozzá). Ha pedig az eredeti 5 1/4-es floppy meghajtóját szeretném feltámasztani (ott figyel a fiókban), akkor ahhoz meg kéne keresnem azt a maszek kapcsoló üzemű tápot, amit kaptam hozzá (vagy egy utálatos PC tápot kéne ide hoznom). Ja és nem ártana készítenem egy PC-t is, amiben van egyáltalán floppy meghajtó, hogy végre fel tudjak másolni lemezre programokat, főleg a kedvenc Enterprise 128 demo-mat!!! :-) "

Mekkora bődületes marhaságot írtam?! Hát én kérek elnézést! ;-) Látszik, hogy sok éve nem mentem PC-s floppy meghajtóval rendelkező gép közelébe... Előbb-utóbb ismét megjegyzem, hogy szinte minden motorhoz kell 12V (FDD 3,5" - FDD 5 1/4 - HDD 3,5" IDE - SCSI). Na jó a 2,5" IDE és a 2,5" IDE2CF adapter nem eszik 12V-ot.

Nem tudtam megúszni, hogy ide cibáljak egy ronda PC tápot :-P na jó egy AMIGA 1200 MicroniK Torony KIT-hez való kvázi AMIGA tápot hoztam ide, az nem annyira ronda... Lássunk pár fotót arról, hogy mit működtem.

Az összeállított szörny:

Azt írja az ENTERPRISE EXDOS Felhasználói Kézikönyv (Novotrade 1987) , hogy ki kell választani a megfelelő meghajtót a B függelék szerint!
Hm... 3,5" BASF 6162, Epson SMD100, Sony MPX-026R, Teac FD35B ... stb. na hát ezek annyira régi modellek, hogy ilyen a kanyarban sincs már, nem hogy a fiókomban! :-) Abban bízom, ami miatt egyébként a PC-t nem szeretem, hogy harminc éves szabványokat tart a mai napig, a maximális lefelé kompatibilitás érdekében... Tehát a választás találomra történt! Szerintem ez a SONY MPF520-1 3,5" 1,44Mb, bizonyára jó lehet! Ha még sem, akkor van belőle még. Szerencsére nem kellett nagyon keresgélnem, az elsőre kiválasztott meghajtót rádugtam egy ósdi floppy kábellel a kártyára és "úgy tesz", mintha működne...

Egy poros floppy lemezt vettem le a polcról, a :FORMAT <ENTER> parancs hatása (ritka béna vagyok, se a TR0 se a WRT led-et nem sikerült elkapni):

Jó, jó hogy kerreg, meg azt mondja rá, hogy kész és a szabad lemezhely 712Kb, de mihez kezdek ezzel a lemezzel egy PC-ben? Némi közelharc után ráerőszakoltam az egyik relatíve új PC-re (nem az enyém) egy másik hasonló floppy meghajtót. Megpróbáltam felmásolni pár dolgok az előzőleg ENTERPRISE EXDOS 1.0 alatt 720Kb-osra formázott lemezre. Mosolyogtató volt, hogy a PC minden erőlködés nélkül vette ezt az akadályt, :-) de hogy aztán mi lesz ebből ENTERPRISE 128 (pontosabban ENTERPRISE 640) oldalon, az kérdéses? :-)
Poénból beírtam a Google-ba, hogy "adatcsere Enterprise 128 és PC között", "rengeteg" értékelhető találat volt erről a műveletről (szóval 0, azaz nulla, darab oldalt olvashattam el)....

Akkor szerintem nincs más hátra, mit a kész lemezt beraktam és kiadtam a :DIR <ENTER> parancsot:

Láthatóan a Megademo I-II, Enterball és TurbóRudi nevű szoftvereket másoltam be a DEMO könyvtárba, a lemez könyvtár és állomány szerkezete látszódik EXDOS alatt. Vajon be is tudom őket tölteni?

Ne higgyetek a leírásnak, jó lesz a :LOAD enter.com <ENTER> parancs is:

Nem csaltam és nem magnóztam, az EnterBall nevű program betöltődött a lemezről és szépen fut (a többi is, csak sajnos ott a következőkben vázolt technikai probléma állt elő), ennek igazán örülök! :-) Annak már kevésbé örülök, hogy a kép is fut a monitoron. Lehet, hogy az RF modulátort kéne egy kicsit finom hangolni (nem hiszem)? Minden esetre ezzel a jelenséggel paralel a ZX Spectrum tápom (mert hogy az ENTERPRISE tápom valahova elkallódott 15 év alatt) eléggé szaglik (mint pl. az égett bakelit)... Szerintem a kettő között szoros az összefüggés (mármint a gyenge táp, ingadozó feszültség érték és a sávosan futó kép között). Ezt a terhelést szerintem nem bírja szegény, úgyhogy ennek okán most az egész ketyerét kicsit félre rakom (eredeti ENTERPRISE táp beszerzése bekerült a futó folyamatok közé).
Folytatása következik (most már tényleg valamikor)...