.. elöljáróban pár mondat arról, hogy mi a blogszünet oka, július óta nem volt frissülés - Ahogy azt említettem, érdekes fejlesztés folyik egy Z80 alapú géphez, illetve több más hardver fejlesztése került előkészületi fázisba. Az AMIGA gépek és kiegészítők javítási igényeinek kielégítése is folyamatos feladat, úgyhogy a rendelkezésre álló időm jelenleg igencsak szűkös! Természetesen nehézségeim is támadtak. :-P Tönkre ment a monitorom. Pontosabban rövid időn belül három hagyományos CRT megjelenítő eszköz állt meg. Az első egy Commodore 1802 kompozit bemenetesen csoda volt, egyszerűen nem kapcsol be. Ez még nem érintett olyan érzékenyen, mert csak vésztartalék volt. Másodiknak az évek óta használt Philips CM8833-II-m adta be a kulcsot... A függőleges eltérítés múlt el róla, némi amper szag kíséretében. Aúúúú :-( Amikor hosszas keresgélés után kaptam egy Commodore 1084-es monitort, akkor az örömöm szintén nem tarthatott sokáig. Épp hogy elkészültem az RGB kábellel, néhány napon belül ez is megadta magát. Valami zárlatra teszi a tápját, nincs képe, elkeseredetten sípol a trafó. Mindhárom monitort próbáltam javítani (a nagyfeszültségű áramütés veszélyével számolva), de egyelőre nem sikerült... Ha van valakinek on-line elérhető TV szerelő ismerőse, akkor szóljon, szeretnék segítséget kérni! Jelenleg az egyetlen megjelenítő eszközöm egy 5"-os noName LCD TV rossz minőségű kompozit bemeneten keresztül. Természetesen ezt is javítanom kellett (a 9V-os tápja ellenére szintén ráz és nem is kicsit), de ennél legalább sikerült a beavatkozás. ;-) Muszáj lesz áttérni valamilyen SCART bemenetű LCD vagy LED TV-re. Ugyan az autentikus megjelenítést jobban szeretem, de ez a szenvedés tényleg nem állapot! Ha ez még nem lett volna elég, a digitális fényképezőgépem is megadta magát, újat kell majd vennem, különben nem lesznek értékelhető minőségű képek a blogban (mint ahogy ebben a bejegyzésben is látszik). - hát ezek az okok, igyekszem cikkeket írni.

Van egy AMIGA 4000D-m, régi álom volt a beszerzése (lesz róla bemutatkozó cikk később) és mint minden ritkább AMIGA, ez is hibásan került hozzám (csitti-fitti darabra nem biztos, hogy futná). Az alaplap általános állapota kiváló, a hengerakkumulátor nem folyt ki, az összes kondenzátor viszonylag időben ki lett rajta cserélve. Viszonylag időben, sajnos a hangja mindkét kimeneten értékelhetetlenül rossz minőségű. A Paula hang chip környékén, pontosabban az U402 LF347 - U403 LM833 környékén lesz a gond. Ennek kimérését elég körülményesnek ítéltem meg ahhoz, hogy halogassam. Na szóval kedvenc 4000-esem a múltkorában gondolt egyet és kijött belőle a füst (az illusztráció az Amiga Hardware Database-ről származik), elsőre persze nem láttam, hogy honnan, úgyhogy megállt bennem az ütő...

Szétszedés után kiderült, hogy csak a tápvonalon lévő C194 kondenzátor szenderült jobblétre... Ezt természetesen kicseréltem egy új SMD alkatrészre (2 perc kemény munkával), de mivel nem tudhattam, hogy van e további zárlat, ezért nem mertem bele épkézláb CPU boardot tenni. CPU boardot tenni? Nem biztos, hogy köztudott (HardCore AMIGA-sok csukják be a szemüket), az A4000 nem tartalmaz alaplapon CPU-t, ezt külön kártyán kell beletenni. Szóval nehogy már elvigye a zárlat valamelyik CPU board-ot is, bőven elég lenne a gép esetleges halálát feldolgozni ...
Szerencsére volt a polcon egy elképesztően hitvány állapotba került A3630 CPU board (ez a legolcsóbb, ami beszerezhető). Általános állapotáról annyit, hogy hét darab kondenzátor (4 alu SMD, 3 kerámia SMD) és két db ellenállás hiányzott róla. Valaki forrasztást gyakorolt rajta több helyen (nem én). A négy alumínium elektrolit kondenzátor forrszemeit a felismerhetetlenségig eloxidálta a kifolyó elektrolit folyadék. Alig bírtam letakarítani... Percekig vakargattam óvatosan csipesszel, hogy foghassak rajta fémes részt a pákával. Az oxid réteg rossz hővezető, ha elmelegítem a forrszemet és leesik, akkor a kihuzalozása szintén lehetetlen feladat, mert az átkötések galvánjai is oxidáltak. Végül le tudtam forrasztani a kondenzátorok láb maradványait. Majd pedig négy-ötször kellett denaturált szeszes fültisztító pálcikával alaposan átdörzsölni, hogy a zöld, néhol fekete oxidréteg valahogy lejöjjön és rá bírjam forrasztani az új alkatrészt. A felület szerelt 68EC030-as CPU lábai is kaptak az elektrolit folyadékból, az egyik elvált a forrszemről, a levegőben lógott. Az FPU műanyag foglalatának alja hólyagos volt valamilyen hőhatástól ... Hogy mi lesz belőle azt még nem tudtam, egyszer régen próbáltam, sárga képernyőt eredményezett (tapasztalataim alapján az CPU órajel hiba).
Megkerestem a séma rajzon, hogy melyik alkatrész milyen értékű, az alu SMD kondikat pótoltam a megfelelő 22uF 16V értékű alkatrészekkel. Találtam a fiókban 22uF-osnak tűnő kerámia kondikat, abból is felforrasztottam hármat. A két hiányzó ellenállás tulajdonképpen jumper funkciót tölt be, ezért két ón pöttyel pótoltam őket. Csúnya lett, az esztétika kedvéért lehetett volna hulladék PC floppy vezérlő panelről bontani méretes darabot, majd legközelebb lejavítom. Ezután kezdtem el szenvedni a felület szerelt CPU lógó lábával, végül szemre úgy tűnt (nagyon vékonyak a lábak), hogy sikerült vissza forrasztanom.

Gépbe próbálva a megszokott indítóképernyők fogadtak, ezen felbuzdulva a hiányzó FPU-t is pótoltam és láss csodát ;-) a A3630 és a 4000D-is működik! A A3630 is WHDLoad képes, más gördülnek is a klasszikus demók (persze egyenlőre hang nélkül)! :-)

Amint tudok teszek fel normális minőségű fotókat a javításról. :-)

... idén is sikerült eljutnom az ÁrokParty-ra... :-D  Azt hiszem említettem már, hogy ez a rendezvény az egyik legjobb hangulatú hazai "kocka party". Eltelt pár évtized, manapság sajnos egyre kevesebb rendezvény van,  ennek a szubkultúrának...

Nem mellesleg ez az egyetlen, ami 8bit-es gépekkel foglalkozik. :-) Mosolygom, átnézve az itthoni 8bit-es gépkínálatot... Ha sikerül valami épkézláb HW kiegészítőt összedobnom (egyenlőre ne részletezzük) mondjuk a Z80-akhoz (vagy valamelyik "klónhoz"), akkor akár még masinát is vihetek magammal jövőre. Hátha tudom színesíteni a nagyrészt Commodore-ból álló kínálatot. Ne térjünk el tárgytól ;-) nézzük milyen események voltak a találkozón (helyi megfogalmazásban, a C=64Pride-on).

07.06 szombat
12:00 előadás: Rasztertrükk? OK, de hogyan? - csínok es bínok az időzítés magasiskolájából (előadó: Pocak)
11 óra után értünk oda CodeKiller-el, de a helyi összefogásban elkészült gulyásleves annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy erről a beszélgetésről komplett lemaradtam. Viszont a gulyás egyenesen kiváló volt, nem is túl erős, nem is túl sós és a "kondi" hamburgert is érdemes megemlíteni! Köszönjük a készítőknek a fáradozást! ;-)
13:00 előadás: IDE64Ultimate - kompatibilitási problémák és megoldások (előadó: CapaC)
Meggyőztél! Tényleg jó lehet két ilyen ütős kiegészítőt használni C=64-hez egyszerre. :-) Jelenleg egyik kiegészítővel sem rendelkezem, de az előadás határozottan érdekes volt. Erősödik a késztetés, hogy beszerezzek C=64-hez valami komolyabb cuccot... :-)

14:00 interjú: "A Last Ninja legenda" - Szerdahelyi Márkkal kérdezzük Ádám Zoltánt, a játék egyik fejlesztőjét
Na kérem... :-) Ez volt az az előadás, amire mindenki várt! A legtöbb résztvevőnek volt már előzetes információja a témáról (a 2010-es Pixelhősök könyvben megjelent interjú nyomán), nekem viszont az újdonság erejével hatott. Megtudhattuk, hogy az 1987-ben megjelent The Last Ninja kult-akció-kaland játék fejlesztésének oroszlánrésze egy maroknyi magyar csapat, a SoftView alkotása. A System3 kétmondatos alapötlete alapján ők találták ki a játék komplett sztoriját, logikai és ügyességi feladványait, ők kódolták le a játékot. Ők csinálták meg azokat a szoftveres fejlesztő eszközöket, amivel a pályák végül elkészültek. Habár a SoftView 85%-os készültséggel adta át a játékot, a történet nem végződött szerencsésen a számukra... Ádám Zoltán kérésére nem folytatom a történetet, (aki ott volt, az hallotta) jelenleg is jogi lépéseket fontolgat a System3 ellen...     
15:00 streaming music és music compo
16:00 kerekasztal beszélgetés a demoscene hazai úttörőivel
Erről a két eseményről az udvaron kialakult monstre dumaparty okán lemaradtam. :-) Bocs, biztosan jók voltak ezek is...
18:00 Errorport koncert - ex-Soulvoid feat. Tisza (math-lofi, szabadtéri, élő)
Hű ha! :-) Soundvoid-ra emlékszem tavalyról, idén egyáltalán nem találkozta ezzel a zenei performansszal. Gondolom meghallottuk volna ahogy tolja a zenét, ezek szerint ez idén elmaradt...

19:00 SIDRip Alliance koncert (szabadtéri, élő)
Az égiek nem voltak kegyesek... :-) Szegények mire össze rakták a hangosítást és megcsinálták a beállást a szabadtéri színpadon, addigra megérkezett a vihar. Roham tempóban szedtük szét a cuccukat és menekítettük az egészet zárt helyre... Úgyhogy a szabadtéri koncert helyett a tornateremben játszottak. 
22:00 wild compo
22:30 gfx compo
23:00 demo compo
Sajnos a mai napi egyéb teendőim miatt fél kilenc környékén távoznom kellett. :-( Ezt ígérgetem már pár éve, hogy jövőre foglalok szállást és leköltözöm pár napra a környékre! Na majd kiderül ... :-)
Készítettem pár fotót, akinek ez problémás, az jelezze pl. a Facebook csoportunkon keresztül. Kérésre szívesen cenzúrázom a képét. ;-)
Köszönet a szervezőknek ! :-D Greetings: #Bear, #Chain-Q, #CodeKiller, #Füvesi64, #LacaHero, #Mohican, #Poison, #Repa, #TbTorro remélem nem hagytam ki senkit! :-)

... az előzőekben ott hagytam abba, hogy a C128D-ről lehúztam a 1571-es vezérlőpanel szalagkábelét. A C128DCR-ből pedig kiborítottam a floppy meghajtót. Ezek az alaplapok beindításához nem voltak közvetlenül szükségesek, de legalább útban lettek volna. Nézzük meg közelebbről a többi alkatrészét...

1571 floppy meghajtó vezérlő a C=128D-ben:
A C=128D esetében tulajdonképpen szerencsénk van, a 1571 meghajtó vezérlő panel csak egy szalagkábellel csatlakozik a géphez. Ha lehúzzuk az alaplapról, akkor a masina ezt nem veszi észre, tehát a C=128D nem valódi három processzoros rendszer. Ha csatlakoztatjuk a vezérlőt, akkor annak esetleges hibája csak az utolsó fázisban akassza meg a C=128D indulási folyamatát. Tehát ha pl. hibás a 6502 CPU, vagy a DOS ROM hiányzik, akkor nem kapjuk meg az irányítást, nem jelenik meg a READY felirat, de komolyabb leállást, megtévesztő hibát nem okoz. Ha valami hiba van a 1571-es vezérlőn, akkor a dirve visszajelző LED-e folyamatosan ég, normál működésnél pedig a floppy meghajtó fejmozgásának ütemére villog. Az elektronika nem olyan intelligens, hogy észlelje a fizikai meghajtó tényleges állapotát, jelenlétében és hiányában is ugyan úgy működik. Ezek az alapelvek.... Most azon kínlódok, hogy a C=128D-m nem hajlandó együtt működni a 1571 vezérlővel, nem kapom meg a READY feliratot és kurzort. Kipróbáltam másik alaplappal, tökéletesen jó a vezérlő is és a kábele is, tehát máshol van valami apró hiba, ami eddig még elkerülte a figyelmem ...

1571 floppy meghajtó vezérlő a C=128DCR-ben:
A C=128DCR esetében viszont nincs ekkora szerencsénk! Itt a 1571 meghajtó vezérlő elektronika az alaplap szerves részét képezi. A C=128DCR már ténylegesen három processzoros rendszer. Ha hibás a 6502 CPU, akkor két fehér csík és folyamatosan világító floppy visszajelző LED mellett fekete képet kapunk eredményül, vagyis a gép teljes indulási folyamata megszakad a harmadik CPU hibájakor. A másik két foglalatos IC, a DOS ROM és a Drive Controller (Fej vezérlő) hibájakor nem kapjuk meg READY feliratot kurzorral és a visszajelző LED folyamatosan világít. Az elektronika itt sem olyan intelligens, hogy érzékelje a fizikai meghajtónk állapotát, csak a saját hibáira érzékeny.

Tápegységek:
A Commodore cégnek a három különböző C=128 géphez három eltérő tápegységet sikerült kreálnia, a fotókat megnézhetitek a galériában. A C=128 tápegysége megtévesztésig hasonlít az AMIGA 500 gépekhez rendszeresítetthez, csak éppen a leadott feszültségek nem ugyan azok!

A C=128D tápja érintésvédelmi és árnyékolás szempontból kulturáltan be van dobozolva, közepén egy hűtőventilátorral. Első bekapcsoláskor 2-3 másodperc alatt megszűnő, hangos sípoló hangot adott, a ventilátora nem pörgött fel. Persze ez lehetett volna egyéb más hiba is, de a sípoló hang miatt egyértelműen a nagyobb Farad értékű alumínium elektrolit kondenzátorok zárlatára tippeltem. Figyelem a készítők megfeledkeztek arról, hogy a PCB-n szerepeltessék az alkatrészek polaritását! Ezért mielőtt kitekerjük a kondenzátorokat fogóval a helyükről (furcsa, de ez a legegyszerűbb és a PCB szempontjából legkíméletesebb kivételi mód), rajzoljuk fel filccel a (+ vagy -) lábak helyét, hogy polaritás helyesen tudjuk beszerelni az új alkatrészt. A 100uF 385V értékű kondenzátort nem bántottam (nem volt belőle itthon), de ha valakinél szükséges a csere, akkor az áramütés elkerülése érdekében szíveskedjen a két lábát csavarhúzóval kisütni! Az alábbi értékű kondikat cseréltem ki: 3db 2200uF, 1db 470uF, 1db 1000uF. Kivételkor látszott, hogy mindegyik rég kifolyt és kiszáradt. A Farad értéktől soha ne térjünk el (kivétel azok az elvetemült egyedek, akik képesek egy meglévő áramkört is áttervezni), a feszültség értéktől viszont el lehet térni, de szigorúan csak felfelé! A fotón látszik, hogy maradék alkatrészekből dolgoztam, tehát a 3db 2200uF kondenzátor nem egyforma, se méretre, se feszültség értékre (úgyhogy csak bátran). A javított tápot először terhelés nélkül (alaplapról lehúzva) kapcsoltam be, azonnal működött és azóta is vígan használom...
A C128DCR tápja teljesen le van csupaszítva, nincs rajta árnyékolás, csak egy fém keret, amire fel van fogatva a PCB. Óvatosan, csak feszültség mentesítve kezeljük, az áramütés nem kellemes élmény!

A billentyűzet:

Érdekes, hogy a C=128D és C=128DCR gépeknél az esetek nagy részében pont a billentyűzet hiányzik (bezzeg a PC-d klaviatúráját nem tudtad elhagyni!?)... :-) A három különböző változatú C=128 alaplap áttekintése után arra jutottam, hogy a "sima" C=128 billentyűzete tökéletesen kompatibilis kell legyen a dobozos gépeknél használatos darabbal! Na persze ez a sejtés csak akkor vált bizonyossággá, amikor neki álltam és tíz perces munkával készítettem egy tüskesor-D-SUB25 átalakító csatlakozót (a képen látszik). A tüskesort a megfelelő módon el kell tördelni. Ennek oka, hogy a három C=128 alaplapi billentyűzet csatlakozója a D-SUB25 csatlakozó méretét és lábosztását követi. A DSUB lábak közötti távolság nagyobb mint a tüskesoré, tehát felülre 4,3,3,3, alulra pedig 2,2,2,3,3 tüskéből álló darabokkal érdemes forrasztani. Ha a leírás esetleg kínai volt, a fotók magukért beszélnek. (Olvasói kérdésre szerkesztettem a bejegyzést, remélem így már érthetőbb.) Kipróbálás után nyugtáztam, hogy igazam volt, a billentyűzet "pótlás" tökéletesen működik. :-) Gondoltam egy ebay-es beszerzésen, de egyrészt drága, másrészt ritkán lehet kapni külön C=128 billentyűzetet. Úgyhogy azt hiszem készítek egy végleges hosszabb kábelt és szétflexelek egy PC billentyűzet házat, amibe korrektül bele tudom építeni az egészet. :-)

A galériában találhattok pár nagyobb felbontású képet, többek között az a megbízhatatlan kiegészítő panelt amin az ASCII EPROM foglal helyet... A C=128 gépek most felkerülnek a szekrény tetejére, a későbbiekben biztosan lesz még róluk szó fehérítés és végleges összeszerelés kapcsán...

... négy jobb sorsra érdemes C=128 gép várta, hogy kitaláljak valamit az érdekükben. Hogyan kell legalább alap szinten hibát keresni és megállapítani ezekben a gépekben? Némi kutakodás után Bo Zimmerman oldalán találtam egy troubleshooting leírást ami a hibajelenségeket tartalmazza, ez hasznosnak bizonyult...

A gépek (alaplapok) kiinduló állapota:

• szép állapotú C=128: 128 módban időnként BREAK hibát jelzett.
• "donor" C=128: 128 módban szkrollozó BREAK felirat jelent meg, folyamatosan csipogott, 64 módba lépve elakadt a 64 Kernel betöltése után.
• C=128D - bekapcsoláskor sípoló hang fogadott, a ventilátor nem pörgött fel, nem volt kép. Tápjavítást követően bekapcsoláskor két fehér csík villant fel, majd fekete képernyő látszott.
• C=128DCR  - tápegysége rendben, bekapcsoláskor két fehér csík villant fel, majd fekete képernyő látszott.

Teória egy működő C=128 gép indítási folyamatáról:

El vagyok kényelmesedve, az AMIGA gépeknél megszoktam, hogy az indítási folyamat és a hibák leírása precíz. Tehát az elakadás okait viszonylag könnyen be lehet határolni mondjuk egy AMIGA 500-nál. A C=128-hoz sajnos nem találtam ennyire részletes leírást. Jobb híján nekem kellett felállítanom egy teóriát a "hideg" indítási folyamat lehetséges részeiről és az adott rész hibamentességének "visszajelzési" módjáról. Majd a C= "guruk" eldöntik, hogy ez mennyire sikerült. ;-)

• Bekapcsolás.
• CPU-PLA-VIC-II elindul - fekete alapon két fehér csík jelenik meg a képernyőn, nincs információ arról, hogy a három IC közül melyik okozza (videón 1 másodpercnél látható).
• Kernel ROM tartalmának betöltődése - kívül világos, belül fekete "keret" jelenik meg a képernyőn (az első videón ez külön nem látszódik, mert az indulási folyamat nem akadt el).
• ASCII ROM tartalom betöltődése - színes véletlenszerű karakterek láthatóak a képernyőn a belső keretben (a videón 2 másodperctől látható).
• BASIC ROM betöltődése - COMMODORE BASIC V7.0 122365 BYTES FREE (C)1986 COMMODORE ELECTRONICS, LTD. (C)1977 MOCROSOFT CORP. ALL RIGHT RESERVED felirat jelzi a sikerét.
• Meghajtó teszt, C=128D és C=128DCR-nél kb. 4 másodperc telik el, a masina megpróbál a 1571-es meghajtóról bootolni, a "sima" C=128-nál ez természetesen kimarad.
• a gép hiba nélkül elindult, üzemkész - READY felirat megjelenése.

Így utólag visszagondolva... A "hőskorban" nem találkoztam desktop változatú gépekkel, ez a kijelentés nem csak a C=128-ra igaz. Ha jól emlékszem első dobozos gép, amit láttam a 90-es évek elején, egy sarokban pihenő AMIGA 1000 volt, majd egy AMIGA 3000. A mai napig bosszant, hogy nem emlékszem kinél láttam az A1000-et? Csak az utca van meg kb-ra... Lehet, hogy egyszer elsétálok arra és megnézem a postaládákat, hátha beugrik valami a név, vagy az épület alapján... ;-) Pár éve kipróbáltam egy C=128DCR-t és megállapítottam, hogy nagyon frappáns dolog ez így, tehát jó lenne belőle egy működő példány ...
Folytatom a C=128-as gépek alaplapjainak bemutatását, most a harmadik változat kerül terítékre. A Commodore cég 1986-ban jelentette meg a C128DCR-t, ahol a CR a Cost Reduced, azaz költség csökkentett megnevezést takarja. Az eddigi dizájnos fogantyús műanyag burkolat helyett egy egyszerű préselt fém vázban kapott helyet. A kapcsoló üzemű tápjáról lespórolták a felső, az alaplapról pedig mindkét árnyékolólemezt. Az előző két modellnél az árnyékoló lemeznek hőelvezető szerepe is volt, a formára hajtott lemezfülek hővezető pasztával vannak bekenve és pontosan illeszkednek a foglalatos chipekre. Kérdés, hogy egy összeszerelt C=128DCR gépben mennyire van grillezős hangulat? Sőt tovább mentek a spórolással, a tápegység ventilátora is kimaradt, persze a helyét meghagyták, hátha majd mi beépítjük... A C=128DCR modellt végképp ne bontsuk meg feszültség alatt! Jó műszaki állapotú masinánál (ahol pl. a 220V bemenet csatlakozóinak zsugorcsövei nincsenek elégve) is a felső árnyékolás hiányában egy óvatlan mozdulattal rá lehet nyúlni pl. a szabadon lévő 220V-as biztosítékra. A gép további tartozékai, a billentyűzet és a 1571-es floppy meghajtó maradtak, azzal a különbséggel, hogy a 1571 alsó-fölső árnyékoló-tartó kerete szintén kihagyásra került. A lapra pillantva látjuk, hogy harmadával nagyobb méretű lett.

Az alaplap át lett tervezve, több előzőekben rendszeresített IC funkcióját eltérő jelzésű chipekben integrálták. A képen pirossal jelöltem, ahol olyan új alkatrészek vannak, hogy a kompatibilitás megszűnt az előző modellhez képest. A 1571 vezérlésére szolgáló kiegészítő alaplap szintén integrálásra került. Az eddigi videóvezérlő helyére MOS 8568 került, ami az eddigi 16Kb helyett 64Kb videó memória címzésére alkalmas. Ez elég komoly grafikai képesség növekedést mutat. Mint említettem, a C=64-C=128 vonal nagyrészt kimaradt, úgyhogy sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom azt az állítást, hogy a szoftveres részét nem igazították az új VDC-hez, ezért ez a tulajdonság kihasználatlan maradt. Állítólag a 2db 32Kb-os ROM-ban kijavítottak több C=128-ra jellemző bug-ot, de kompatibilitási gondokat okozott a javított DOS ROM v3.1.
Ennyi szerintem elég a C128DCR modellről (pláne, hogy még nem sikerült teljesen működő állapotra hoznom),
folytatása következik a hibakereséssel és javítással...