AMIGA - Spellbound

... ha már az előző posztban megemlítettem az első AMIGA CD-ROM alapú konzolt, akkor illik szót ejteni a második ilyen masináról is. :-) A Commodore 1993-ban a közelgő csődöt elkerülendő "csodafegyver" fejlesztésébe fogott, már ha a gép képességeit nézzük.. A valóságban inkább arról szólt, hogy kisöpörték a raktárakból a maradék alkatrészeket és olcsón össze dobtak egy CD-ROM alapú multimédiás cuccot. Tény, hogy ők adták ki a világ első 32-bites konzolját, ami 68EC020 CPU-ra és AGA chipset-re támaszkodott és a CD32 névre hallgatott. Az is tény, hogy a gép torony magasan verte az akkor piacon lévő konzolokat, de a benne rejlő lehetőségeket nem tudták kihasználni. Valahogy nem sikerült a szoftver gyártókkal megállapodni, hogy közvetlen és kizárólag erre a platformra fejlesszenek ki valami marketing szagút (lásd Sega - Sonic az elkékült turbó-sünről szóló játékok sorozatával mekkorát durrant), így nem tudtak vele kellő piacot fogni... A CD32 projekt és a C= is úgy ahogy volt, megbukott... nagy kár értük!
(a gép eredeti gazdája által készített fotót használom, lustaság fél egészség, remélem nem perel be...)

Miért mondtam azt, hogy a raktárból kisöpört alkatrészeket használtak? Azért mert gyakorlatilag egy félbe vágott AMIGA 1200-at vehetünk kézbe. A PCMCIA port, a csatlakozó felületek nagy része, a floppy és HD vezérlő maradt le róla. Custom chipjei PAULA (hang és I/O), ALICE (AGA vezérlő), LISA (AGA videó) és az AKIKO (címdekóder, CD-ROM vezérlő, hardver chunky-planar konverzió) ami az egyedüli újdonság. A gépezet egy meglehetősen bumfordi dizájnú fekete műanyag dobozt kapott, orosz csodákat idéző reset gombbal és egy szörnyű hangerő potméterrel. A power és CD-ROM kezelést jelző led-ek egy az egyben az A1200-ból lettek átemelve. A hátulján lévő bekapcsoló gombján például hosszasan lehet nosztalgiázni, a jó öreg C=64-től vették kölcsön. Az alaplap 2Mb chip RAM-ot kapott és 1Kb falsh ROM-t, amibe a játék high score-okat menthetünk. Kivétel nélkül az utolsó változatú, 3.1 KiskStart ROM-okkal kerültek kiadásra. Egy speciális expansion slot ugyan helyet kapott a gép hátulján, de ez semmivel nem kompatibilis. Egyedisége miatt ebben végül is kevés örömünket fogjuk leni, mert a CD32 kiegészítők iszonyú drágák (SX 32 sorozat, SX-1, ProModule). Ez az egyetlen AMIGA-m amihez nincs semmilyen CPU vagy RAM bővítőm. Ha rápillantunk az alaplapjára (nem szereltem darabjaira, van egy tartalék lapom, ami véletlenül Rev 4.1, a gépben lévő pedig Rev 3), akkor látjuk, hogy a készítők a Spellbound AMIGA CD/GAMES SYSTEM nevet adták neki.
(hogy az alaplap mennyire picike, azt egy normál méretű pax tollal próbáltam érzékeltetni, kattintásra elérhető a nagyobb méretű kép)

Tehát ennek a modellnek a Spellbound az úgynevezett kódneve. Némi kutakodás után kiderült, hogy ezért bizony a Siouxsie And The Banshees zenekar azonos című száma a "felelős", ami az 1981-es Juju című albumukon található meg. Szerencsére a TeCsőn fent van a klipje, de csak óvatosan tessék hallgatni, elég nehezen fogyasztható (nekem sikerült végig néznem)... ;-)
A konzolunkhoz jár egy 11 gombos kontroller, amit nem igazán sikerült megkedvelnem (így szereztem hozzá egy Honey  Bee gyártmányú CD32 Competition PRO kontrollert, ami viszont kifejezetten kellemes) és egy semmivel nem kompatibilis csatlakozójú fekete óriási C= logós tápegység.



A CD32 bemutatkozó cikk végére hagytam pár gondolatot a képességeiről és tapasztalatokról... Egy alap AMIGA 1200-as teljesítményét képes hozni, ehhez vegyük hozzá a CDTV-nél már megszokott multimédiás képességeket, kiegészítve az AKIKO lehetőségeivel. Egy-egy CD-n lényegesen több adat férne el, mint a floppykon, ezért a CD32 játékok szerencsés esetben (sajnos közvetlenül erre a konzolra kevés szoftvert fejlesztettek) rengeteg plusz anyagot tartalmaznak, digitalizált hangot, audió sound track-eket, animáció hegyeket. Az ilyen módon optimalizált játékok nagyon barátságosak tudnak lenni CD-ROM-ról, amire nem fordítottak elég figyelmet, ott gondok lehetnek. Remek WHDLoad összeállítások szedhetők össze a netről hozzá (játékok, demók), annyit érdemes tudni, hogy fast RAM bővítő hiányában ezek betöltési sebessége kiábrándítóan alacsony. Ami a legjobban hiányozik használat közben, (a fast RAM után) az a HD kezelési lehetőség. Ami kifejezetten bosszant benne, az az, hogy lespórolták róla a 23 tűs szabvány AMIGA videó kimenetet. Ennek okán a vitatható minőségű composit jelet, vagy az s-video jelet tudjuk megjelenítésre használni. Sajnálom, hogy ezekre anno nem figyelt oda a gyártója. Mindent összevetve, a Spellbound is úgy járt a bumfordiságával, mint a JuneBug a kicsi méretével, megszerettem és szívesen használom.