... minden egy szerkesztős blogot fenyeget a "beállás" veszélye... ugye ha hobbizom? akkor nem írok cikket. ha cikket írok? akkor meg nem hobbizom... Ez egyik a másik rovására megy ;-) róka fogta csuka ez ... Egy ideje biztatom a környezetemet, hogy osszák meg tapasztalataikat, most végre megtört a jég. Az első cikket CodeKiller nick nevű olvasómtól kaptam, íme:

Azt hiszem még egy lépést tennék vissza a történetek felé (vagyis távolabb tőlük), és "pár" sorban összefoglalni pár műszer/szerszám "trükkjét".
Szóval ha az ember ilyen vénségeket gyűjt, és nem épp milliomos, előbb-utóbb kockáztatni fog, és be-be csúszik egy hibás portéka is a gyűjteménybe. Lehet próbálkozni, hogy valahol megjavíttatja, de kétség kívül nagyobb kihívás (a végén nagyobb sikerélménnyel) ha maga is képes megjavítani.
Én azon az állásponton vagyok hogy minden megérdemel egy második esélyt, pláne, ha az alkatrészek elérhetőek. (még ha nem, akkor is lehet reménykedni, hátha lesz később valami megoldás :P )

Na de javítani nem lehet mindennel. Egyik haverom egyszer pl gáztűzhelyen forrósított szöggel forrasztott -- na de azért ha nem élet-halál kérdés, legyünk kicsit igényesebbek ;)
Régi csehszlovák pisztoly-pákával is gondolom sokan tudnak csodálatosan forrasztani, de egy IC kiszedést azért nem hiszem hogy a panel ÉS az IC is túlél ilyen módon. Erősen ajánlott invesztálni egy kicsit használhatóbb pákába is.
Amit NE VEGYEN senki: mindenféle szabályzástól mentes fix 230V-os páka! Tapasztalatból mondom, hogy ez percek alatt megeszi a hegyet, és pár forrasztás után ki is lehet dobni (legalább a hegyet :P).

Kicsivel többért már "igazi" állomást is lehet kapni.

Persze, azért ez sem olyan hiper-szuper --- na de ennyi pénzért igenis elvégzi a dolgát, csak nem kell agyba-főbe csavargatni, és sokáig max-on járatni. A felfűtése is beletelik pár percbe -- annyi idő alatt pont lehet hozni egy kis vizet a szivacsot megnedvesíteni :P
Fontos még a páka mellé egy kiadósabb tekercs ón is (habár a régi szakik esküsznek az ólmosra, nekem eddig még az ólommentes is tökéletesen megfelelt) Nem kell félni az ónok keverésétől, szabvány szerint az eltérő típusoknak is el kell keveredniük egymással. (ólmosra forrasztatunk ólommentessel és vice versa) Erős lehet a kísértés a kis, műanyag csöves, vagy csokorba tekert ón vételére, de ezek gyorsan elfogynak, és a nagyobb kivitelekhez képest jóval drágábbak azonos mennyiség esetén.
Nagy hasznunkra lesz szerelés közben egy ónszippantó is, nem jelentős tétel (~500ft), akár a legolcsóbbal is dolgozhatunk..
És mindenképp kelleni fog egy (vagy pár) csipesz, fogó, csavarhúzó, ...
Az ónszívó harisnya is segíthet, de annak a használata elég problémás, kezdőknek inkább nem ajánlom (nehéz használni, és könnyű tönkretenni vele a nyákot -- még én se vagyok vele teljesen profi)

Ami pedig a forrasztást illetni dip tokozású alkatrészeknél:
- ha egy soklábú ic-n dolgozunk, lehetőleg átellenes lábakat forrasszuk egymás után
- egy lábon sose időzzünk túl sokat, térjünk inkább vissza rá később
- kiforrasztásnál használjuk a szippantót egyik kézben, másikban a páka, de szippantás előtt a pákát vegyük el (másképp tönkreteszi a forrszemet)
- kiforrasztásnál, ha a furat tisztának látszik, pl egy csavarhúzóval mozgassuk meg a lábat, szabadon mozog-e
- a láb mozgatásnál egy KIS erőt is kifejthetünk, de vigyázzunk, mert könnyen tönkreteheti a forrszemet
- ha nem tiszta / nem mozog (előfordul, hogy a panel túloldalán van még egy nagyobb adag ón), ónozzuk meg, és 2-3mp-ig melegítsük (ilyenkor láthatóan leszivárog) majd később térjünk vissza rá a szippantóval
- ha nem akar a régi ón olvadni, vigyünk fel rá újabb adagot
- új forrasztó anyagot nem a pákahegyen kell vinni, hanem a forrasztandó helyhez tartva egyik kézben a pákát, másikkal adagoljuk az ónt (nem kell túlzásba vinni)
- kétoldalas nyákon visszaforrasztásnál mindig melegítsük még 2-3 mp-ig az ónt, hogy a furatban végig terüljön

Kétlábú SMD alkatrészt sem túl nehéz leszedni: felváltva melegítsük a két lábát, netán kicsit több ónt is vihetünk a lábra, hogy lassabban hűljön ki. (az alatta lévő ragasztók néha nehezen adják meg magukat, pl csavarhúzóval segíthetünk megmozdítani)

Többlábú SMD (pl TQFP) alkatrészt már picit nehezebb: valami hegyes, tű-szerű szerszámmal a lábakat egyesével felemelve viszont nem nagyon lehet gond... de csak óvatosan.

PLCC dögöket is hasonló módon lehet támadni, sajnos viszont a forrpad szakadásának nagyobb a valószínűsége (persze minden pótolható, csak sokkal nagyobb macera)
Van még a brute-force is, ha már az ember agyára megy a dolog: egy valag ón, + formára hajlított pillanat-páka-"hegy" és a túloldalról feszíteni -- de ezzel a megoldással óvatosan, mert könnyebben tönkreteheti az IC-t.

Műszerekből akár egy olcsó multiméter is jó szolgálatot tesz, bár nem teljesen pontosak, a nagy hibákat észre lehet velük venni (pl ha nincs táp).

Oszcilloszkóppal lehet ugyan bizonyos hibákat könnyebben megtalálni, de ic-cserékkel gyakran gyorsabban megvan a hiba :) (ugyebár a nem tárolós szkóppal csak ismétlődő jeleket lehet megjeleníteni, a számítógépekben meg többnyire nem olyan a jellemző)
Kezdőknek mindenképp ajánlott a tápegységek, monitorok esetleg monitorral egybeépített gépek elkerülése, már csak saját biztonságuk érdekében is!
Hibakeresésnél legelőször a tápokat ellenőrizzük, ha rendben, utána érdemes bármi más problémás részt alaposabban szemügyre venni.
Észrevételek és kérdések jöhetnek kommentben :)