majdnem minden ami ReTRo

Vissza a gyökerekhez - ZX81 alaplap

2012/11/03. - írta: Сергей

... ugorjunk vissza az időben 1981-re, ismét a nagy klasszikus a ZX81 javítási kísérlete került terítékre... Háttér történetnek annyit érdemes tudni, megkértek, hogy nézzek rá két ZX81-es gépre, vacak rajtuk a videó jel. Ennek semmi akadálya, a hiba oka az, hogy ISSUE ONE mind a kettő. Kérdezhetné az olvasó, hogy ez most mire válasz? Arra, hogy az Issue One alaplapokra olyan ULA IC verzió került (egészen pontosan a 2C184E verzió), aminél vannak ismert videó problémák. Még mindig nincs oszcilloszkópom, így nem tudom megmérni, hogy ez az IC alul, vagy túlvezérelt a jelet állít elő, minden esetre torz a kép. Vagy éppenséggel túl sötét, annyira, hogy szinte inverznek tűnik. Elkezdtem kutakodni a net-en a megoldásért, amit szerintem úgy nagy vonalakban meg is találtam, viszont érthető okokból nem fogok a srác két egyébként tökéletesen működő gépébe belebarmolni. Úgyhogy előszedtem az itthon fellelhető ZX81-eseket, amikkel szintén gondjaim vannak, hogy mit lehet ebből kihozni?
Persze megint nem arra jutottam, amit szerettem volna. Minden gépnek van valami "hiányossága" tesztelési szempontból:
- ZX81 gép - Issue3 lap, gyári állapotú, tehát az összes IC-je beforrasztott. Tökéletesen működik, az ULA 2C210E változatú. Ezzel így nem megyek semmire, nem tudom cserélgetni az IC-ket.
-Timex 1000 gép - TS1000 Issue 3 lappal, ez lenne a legjobb, mert minden IC-je foglalatos. Viszont piszkálva volt és hibás (nem én nyúltam hozzá). Nem gyári a RAM és a ROM foglalat, a ROM IC lábai is forrasztottak. Annyit sikerült kiderítenem biztosan, hogy a benne lévő ULA hibás (iszonyúan melegszik) + még valami egyéb bibi van, fehér képernyőt produkál, "K kurzor"-t nem ad. Szóval ez felderítés alatt, ezzel sem jutottam sokkal előbbre.
- ZX81 gép - Issue One , szintén hibás,szintén nagyon megpiszkált (ehhez van egy halom kiegészítő, RAM és ROM bővítő), a RAM IC kivételével minden foglalatos. ULA-ból 2C210E IC van rajta, tehát ez nem a legjobb választás.
- Issue 3 lap, eszembe jutott, hogy pár hónapja kaptam egy ZX81 alaplapot egy gyűjtő barátomtól teszt célokra, ezúton köszönet érte! :-) Hibás gép lehetett, mert az ULA helyén egy foglalat van, Úgyhogy kezdetnek ennél maradtam, a képre kattintva elérhető egy működő Issue 3 alaplapról készült feliratozott fotó.

Issue három.jpg

Tehát láthatjuk, hogy a kiinduló állapot kissé kusza, az összes 2,5mm-es (na ez nem semmi, hogy mellé nyúltam... természetesen a jack-dugó mérete 3,5 mm) mono jack anya hiányzik bal oldalt (3db-nak kéne lenni), az ULA hiányzik, a tápregulátor (7805) szintén, a billentyűzet alaplapi csatlakozóit vissza bontották. Nagyon bosszant, már régen meg szerettem volna venni a hiányzó alkatrészeket hozzá, így viszont csak kényszer megoldások jöhetnek szóba. Nekiálltam, húsz perccel később itt tartott a történet:

Javítva.jpg

A puding próbája az evés, a gépeké pedig a feszültség alatti üzem. Mondanom sem kell, hogy mivel a gép üzemi feszültsége 9V AC, ezért az érintésvédelem szempontjából nem (esetleg a statikus feszültségre érdemes figyelni, hogy ne tegyünk nagyobb kárt, mint ami van) érdekes. ;-) Szóval nem fogok áramütést szenvedni, ez még nem a BORG és nem leszünk benne a HÍRADÓ-ban sem... ;-)

Egyik kézben a fényképező, előttem a büdösPéCé-re rakott ZX81 Issue 3 lap, másik kézzel pedig próbálok fogni rajta egy ULA videó jelet, ez nálam így teljesen normális! ;-)
fogjunk túlvezérelt videó jelet.jpg
Ott a K kurzor :-) na hát ezt sem gondoltam volna, hogy egy szétbarmolt lap kapásból működik....
K cursor.jpg

Remélhetőleg a jövő héten eljutok az alkatrészekért... különös tekintettel a mono jack anya és RCA ajzatokra, a chip foglalatokra, az ónszippantóra és néhány RC tagra (bár szerintem az pont van itthon, de ártani nem árt)... Megpróbálok kihozni ebből az alaplapból egy valódi teszt lapot. Van egy csomó ZX81 alkatrészem, pár bontott Z80-nak tűnő IC (egy fél AMIGA-val együtt kaptam) ami tesztelésre vár. Másrészt ki kell próbálnom egy kapcsolást, ami állítólag kompozit videó jelet tud produkálni az utálatos 2C184E ULA IC-vel is. Folyt.köv...

Címkék: ZX81 Spectrum
6 komment

AMIGA - Spellbound

2012/10/24. - írta: Сергей

... ha már az előző posztban megemlítettem az első AMIGA CD-ROM alapú konzolt, akkor illik szót ejteni a második ilyen masináról is. :-) A Commodore 1993-ban a közelgő csődöt elkerülendő "csodafegyver" fejlesztésébe fogott, már ha a gép képességeit nézzük.. A valóságban inkább arról szólt, hogy kisöpörték a raktárakból a maradék alkatrészeket és olcsón össze dobtak egy CD-ROM alapú multimédiás cuccot. Tény, hogy ők adták ki a világ első 32-bites konzolját, ami 68EC020 CPU-ra és AGA chipset-re támaszkodott és a CD32 névre hallgatott. Az is tény, hogy a gép torony magasan verte az akkor piacon lévő konzolokat, de a benne rejlő lehetőségeket nem tudták kihasználni. Valahogy nem sikerült a szoftver gyártókkal megállapodni, hogy közvetlen és kizárólag erre a platformra fejlesszenek ki valami marketing szagút (lásd Sega - Sonic az elkékült turbó-sünről szóló játékok sorozatával mekkorát durrant), így nem tudtak vele kellő piacot fogni... A CD32 projekt és a C= is úgy ahogy volt, megbukott... nagy kár értük!
(a gép eredeti gazdája által készített fotót használom, lustaság fél egészség, remélem nem perel be...)

 

AMIGA CD32 kicsi.jpg

Miért mondtam azt, hogy a raktárból kisöpört alkatrészeket használtak? Azért mert gyakorlatilag egy félbe vágott AMIGA 1200-at vehetünk kézbe. A PCMCIA port, a csatlakozó felületek nagy része, a floppy és HD vezérlő maradt le róla. Custom chipjei PAULA (hang és I/O), ALICE (AGA vezérlő), LISA (AGA videó) és az AKIKO (címdekóder, CD-ROM vezérlő, hardver chunky-planar konverzió) ami az egyedüli újdonság. A gépezet egy meglehetősen bumfordi dizájnú fekete műanyag dobozt kapott, orosz csodákat idéző reset gombbal és egy szörnyű hangerő potméterrel. A power és CD-ROM kezelést jelző led-ek egy az egyben az A1200-ból lettek átemelve. A hátulján lévő bekapcsoló gombján például hosszasan lehet nosztalgiázni, a jó öreg C=64-től vették kölcsön. Az alaplap 2Mb chip RAM-ot kapott és 1Kb falsh ROM-t, amibe a játék high score-okat menthetünk. Kivétel nélkül az utolsó változatú, 3.1 KiskStart ROM-okkal kerültek kiadásra. Egy speciális expansion slot ugyan helyet kapott a gép hátulján, de ez semmivel nem kompatibilis. Egyedisége miatt ebben végül is kevés örömünket fogjuk leni, mert a CD32 kiegészítők iszonyú drágák (SX 32 sorozat, SX-1, ProModule). Ez az egyetlen AMIGA-m amihez nincs semmilyen CPU vagy RAM bővítőm. Ha rápillantunk az alaplapjára (nem szereltem darabjaira, van egy tartalék lapom, ami véletlenül Rev 4.1, a gépben lévő pedig Rev 3), akkor látjuk, hogy a készítők a Spellbound AMIGA CD/GAMES SYSTEM nevet adták neki.
(hogy az alaplap mennyire picike, azt egy normál méretű pax tollal próbáltam érzékeltetni, kattintásra elérhető a nagyobb méretű kép)

alaplap felirat kicsi.jpg


Tehát ennek a modellnek a Spellbound az úgynevezett kódneve. Némi kutakodás után kiderült, hogy ezért bizony a Siouxsie And The Banshees zenekar azonos című száma a "felelős", ami az 1981-es Juju című albumukon található meg. Szerencsére a TeCsőn fent van a klipje, de csak óvatosan tessék hallgatni, elég nehezen fogyasztható (nekem sikerült végig néznem)... ;-)
A konzolunkhoz jár egy 11 gombos kontroller, amit nem igazán sikerült megkedvelnem (így szereztem hozzá egy Honey  Bee gyártmányú CD32 Competition PRO kontrollert, ami viszont kifejezetten kellemes) és egy semmivel nem kompatibilis csatlakozójú fekete óriási C= logós tápegység.



A CD32 bemutatkozó cikk végére hagytam pár gondolatot a képességeiről és tapasztalatokról... Egy alap AMIGA 1200-as teljesítményét képes hozni, ehhez vegyük hozzá a CDTV-nél már megszokott multimédiás képességeket, kiegészítve az AKIKO lehetőségeivel. Egy-egy CD-n lényegesen több adat férne el, mint a floppykon, ezért a CD32 játékok szerencsés esetben (sajnos közvetlenül erre a konzolra kevés szoftvert fejlesztettek) rengeteg plusz anyagot tartalmaznak, digitalizált hangot, audió sound track-eket, animáció hegyeket. Az ilyen módon optimalizált játékok nagyon barátságosak tudnak lenni CD-ROM-ról, amire nem fordítottak elég figyelmet, ott gondok lehetnek. Remek WHDLoad összeállítások szedhetők össze a netről hozzá (játékok, demók), annyit érdemes tudni, hogy fast RAM bővítő hiányában ezek betöltési sebessége kiábrándítóan alacsony. Ami a legjobban hiányozik használat közben, (a fast RAM után) az a HD kezelési lehetőség. Ami kifejezetten bosszant benne, az az, hogy lespórolták róla a 23 tűs szabvány AMIGA videó kimenetet. Ennek okán a vitatható minőségű composit jelet, vagy az s-video jelet tudjuk megjelenítésre használni. Sajnálom, hogy ezekre anno nem figyelt oda a gyártója. Mindent összevetve, a Spellbound is úgy járt a bumfordiságával, mint a JuneBug a kicsi méretével, megszerettem és szívesen használom.

Szólj hozzá!

Commodore - Compact Disk Television - Commodore Dynamic Total Vision

2012/10/07. - írta: Сергей

... az utóbbi hetekben a szabadidőm a nullához közelített sajna. Remélem hamarosan jönnek a sötétebb és hidegebb napok, amikor az ember, nem szívesen szalad el ide-oda. Visszaszorul a szobájába, az évek alatt összegyűjtött retro gépei közé. :-)  Előszedi, leporolja, kipróbálja őket, a hibásakat pedig javítgatja. Téma akad, vannak gépeim, amikhez még hozzá sem tudtam kezdeni, remélhetőleg cikkek is lesznek róluk. Az AMIGA MÁNIA 04-es számában jelent meg egy írásom, ennek az CDTV-nek a javításáról. Gondolom akit érdekel az AMIGA téma, az már elolvasta az on-line elérhető PDF-et. Most nem szeretném ugyan azt a tartalmat újra közzétenni, szóval ez a cikk egy kicsit más lesz, mint a már megjelent...

A cím magyarázatra szorul, ez tulajdonképpen egy, nem túl gyakori AMIGA alapú játékkonzol neve. Az eredeti betűszó a CDTV, kiírtam a jelentését. Kétféleképpen lehet értelmezni, az egyik változata a Compact Disk Television, a másik pedig a Commodore Dynamic Total Vision (szerintem ezt nem szükséges magyarítani). Jogosan kérdezné az olvasó, hogy ha gépezetnek az a neve, hogy Commodore CDTV, akkor ez mitől AMIGA? Természetesen attól, ami a belsejében található...

CDTV front kicsi.jpg


Visszatekintve a 90-es évekre, erről az eszközről anno nem igazán hallottam, vagy ha hallottam, akkor a Compact Disk alapú multimédiás alkalmazás itthoni ritkasága miatt meglehetősen misztikusnak tűnő dolog lehetett számomra.

Párhuzamként érdemes megemlíteni, hogy 1992 körül egyszeres sebességű PC CD-rom-ot láttam arany árban, amit a hangkártya vezérelt. Egy szörnyűséges DOS-os CD lejátszó szoftver volt hozzá (valahol még meg is van a mentett util-jaim között), nem mondanám, hogy az ájulás környékezett a nagyszerűségétől...

Aztán persze lehet, hogy volt a GURU-ban, COV-ban, vagy az 576Kb-ban rövid bemutató cikk... Nálam ez a szerkezet akkor került képbe, amikor gyűjtés szinten kezdtem el az AMIGA-val ismét foglalkozni. Az elmúlt tíz évben nem találkoztam itthon eladó működőképes-komplett darabbal. Aztán egy szép napon megláttam egy hirdetést, CDTV belső (ház nélkül) eladó. Úgy voltam vele, hogy házat majd kerítek (vagy gányolok egyet). Szóval, ki tudja mire lesz ez még jó nekem alapon megvettem és milyen jól tettem... Pár hónappal később találtam egy hibásnak hirdetett masinát az ebay.de árverési oldalon. Úgy sejtem, a németek nem szeretnek bütykölni, így olcsó volt. ;-) Azért tetszett meg, mert a háza szinte újszerű állapota van és járt hozzá pár extra is (demo cd, cd-caddy, távirányító). A német srác nagyon korrekt volt, csomagolta és elküldte a gépet. Hiánytalan, sérülés mentes állapotban érkezett meg (lást fotógaléria). Bekapcsolás után konstatáltam, hogy a szerkezet zöld képernyős hibát produkál és folyton újra indul...
A burkolat leszerelése után az alábbi látvány tárult elém... ugye hogy gyönyörű (katt.)? :-)

CDTV alaplap jav felirat kis.jpg


A Commodore cég első 1991-es kiadású multimédiás játékkonzolja attól AMIGA, hogy a lelke egy átrendezett, zanzásított és több speciális kiegészítő funkcióval ellátott OCS grafikai képességű AMIGA 500 alaplap. Gyárilag 1Mb chip ram, és jó pár custom chip kapott helyet rajta. Azért kellett zanzásítani (zsugorítani), mert a gépezet egy szabvány HiFi házban kapott helyet, ami keskenyebb mint az eredeti A500 ház. Előlappal, gombokkal, kijelzővel, külön tápegységgel, egy speciális kártyaolvasóval és egy akkori szemmel slim (lapos) SCSI CD-ROM-mal büszkélkedhet. Érdekes módon ez a modell nem kapott úgynevezett kódnevet, nem is tudok ReTRo zenét hozzá társítani, a NYÁK-on csak egy Commodore Assy NO.250484 felirat éktelenkedik. Ez egy nagyon szép kivitelű AMIGA modell, ha egy kicsit jobban oda figyelnek a szolgáltatásaira, akkor az egyik legjobb, legsokoldalúbb gépük lehetett volna.

A rendelkezésre álló kis hely miatt, a-z A500-on megszokott trapdoor és expansion bővítő lehetőségek hiányoznak. Ez nagy kár, mert így a bővítése nagyon körülményes. A lapon meghagyott 80 pines diagnosztikai csatlakozóra egyetlen memória bővítő készült el (ami gyakorlatilag beszerezhetetlenül ritka). Turbósítani (68K CPU csatlakozón keresztül) pedig azért nehéz, mert a C69 kondenzátor és tápcsatlakozó az alaplap közepén kapott helyet (útban van), illetve a lap és a ház teteje között mindössze másfél centi hely áll rendelkezésre. Az alaplap amit végül beleszereltem tartalmazott egy ram átkapcsolás (512 chip /512 fastKb - 1Mb chip) és egy KS váltót, így a masina használható 1.3 AMIGA 500 és 2.04 CDTV funkcióban is. Nagyon nagy hiányosságnak tartom (hiszen felkerült rá egy komplett SCSI vezérlő chip), hogy HDD-t közvetlenül nem tudunk a CD-ROM mellé lógatni. Ezt egy külön kártyával meg lehet elvileg oldani, de az szintén beszerezhetetlenül ritka kiegészítő. A billentyűzete speciális csatlakozójú (mini DIN 5pin), az egere szintén (mini DIN 4pin), szabványos joystick portot nem tartalmaz. Helyette használható az infravörös távirányító, ami viszont zabálja az elemet. Érdekessége még, hogy az RF-Video modul az alaplap alján elhelyezett videó slot-ra csatlakozik és külön kártyán kapott helyet. Jelenleg egy CD-1411 fekete színű külső floppyval (szintén javított) és egy CD-1221 jelű billentyűzettel (a belseje cserélve lett) használom a masinát. Mivel HD lehetőség egyenlőre nincs, ez igazi klasszik AMIGA érzést biztosít, CD-ről vagy floppyról lehet rajta nyomulni.

.

Szólj hozzá!

Megjelent az AMIGA MÁNIA 05

2012/10/02. - írta: Сергей

...ez nekem mindig egy örömhír (attól teljesen függetlenül is, hogy írtam e cikket az újságba, vagy nem), hogy ha AMIGA-s kiadvány jelenik meg! :-) Fogadjátok szeretettel az AMIGA MÁNIA 05 on-line PDF változatát, átemelem a szerkesztői beharangozót.

Amiga Mania Cover 05 ajanlo.png

"Igen Tisztelt és Kedves Olvasóink!

Köszöntünk mindenkit, immár ÖTÖDIK alkalommal!
A szokásos pécéhalál ismét bekövetkezett az újság elkészítése során (sőt két PC adta az életét ezért a lapszámért), nagyon reméljük, hogy megérte! :)
Töltsétek, olvassátok, vigyétek hírét!
Továbbra is várjuk megjegyzéseiteket, kívánalmaitokat és persze a kíméletlen kritikát is az amigamania kukac amigaspirit.hu e-mail címen!
Fogyasszátok egészséggel!

Természetesen a lap ismét megrendelhető lesz papír verzióban, valószínűleg még ezen a héten!
Itt az Amiga Spiriten olvashatjátok majd a megrendelés indulását is.

Köszönjük a segítséget mindenkinek, különösen Ratmannak, aki nélkül ... blablabla!
Szóval sokkal jövünk neki! Meg jó pár sörrel!"

Letölthető az ötödik szám PDF-ben itt!

Flash verzió!

Korábbi számaikat már linkeltem, újság kategóriára kattintva elérhetőek!

Szólj hozzá!

URAL-2

2012/09/14. - írta: Сергей

A Műszaki Tanulmánytárról (Budapest XI. kerület, Prielle Kornélia u. 10.) szóló első cikkemben említettem, hogy Képes Gábor barátom egyetlen mondata meg tudott győzni, hogy érdemes lenne hozzájuk ellátogatnom. „Szergely van egy URAL 2-őnk kiállítva!” Nem tudom, hogy a lelkesedés mennyire látszott rajtam? Minden esetre utólag elárulom, hogy nagy örömmel mentem el megnézni ezt a számítástechnika-történeti ipartörténeti remekművet (kétszer is, ha már itthon nem férne el). A zanzásítva is vagy 20 négyzetméter helyet foglaló több tonnás URAL 2 monstrum a megtekinthető informatikához kapcsolódó tárgyaknak csak egy apró töredéke. A kiállítás nagy részét kuriózum számba menő ősrégi nagy-gépek (relés, elektroncsöves) adják, amelyek önmagukban is megérnének egy-egy cikket, de fellelhető itt sok ritka mikroszámítógép és a „szegedi Katicabogár” az első hazai műállat egy működő modellje is. Szóval nagyon jó kis hely a Műszaki Tanulmánytár! A szeptembertől beinduló újabb „szezonban” valószínűleg ismét el fogok oda látogatni meghallgatni az előadásokat és megnézni a kiállítást. Megunhatatlan, mindig találok olyat, ami előzőleg elkerülte a figyelmem és az URAL-2-őt is kötelező megcsodálnom! :-D

Ural2 logo.jpg

Térjünk vissza a címben említett URAL-2-re. Ezt az elektroncsöves számítógépet a Szovjetunióban gyártották 1959 és 1964 között (az URAL-1 továbbfejlesztett változata), összesen 139 példány készült belőle. Igen, a félvezetők elterjedése előtti korszakban járunk. A gépnek a mai szemmel eléggé megmosolyogtató műszaki paraméterei vannak, nagyjából egy erősebb tudományos funkciókkal bíró zsebszámológép lehetőségeit tudta nyújtani. Akkoriban bizony ez nagy dolognak számított, így nagy becsben tartották. A súlya hozzávetőlegesen 8 tonna lehet, nagy áramfogyasztás jellemezte (gondolom télen fűtöttek vele), teljes kiépítésében (számítógép, háttértárak, kimeneti eszközök) kb. 100 négyzetméteres klimatizált helységet igényelt. Az elektroncsöves technológia megbízhatatlansága miatt nem volt célszerű túl gyakran leállítani, ezért az ilyen gépeket próbálták folyamatosan használni. Nyolcas számrendszerben lehetett programozni, 40 bites szóhosszúságú bementi értékkel dogozott, ami egy szám, vagy két utasítás lehetett. Átlagos sebessége 5000-6000 művelet, hardveres lebegőpontos műveletvégző képessége pedig 12000 művelet volt másodpercenként. Az 1960-as években sok helyere eljutott ez a masina, hazánkban három darabot is használtak belőle (legjobb tudomásom szerint ebből kettő ki van állítva, az egyik pont itt, a Műszaki Tanulmánytárban). Több különböző periféria kezelésére volt lehetőség, ferritgyűrűs- és mágnesdobos memóriaegységek, külső tárolóként filmszalag alapú mágneses szalagos, lukszalagos egységek és sornyomtatók tartozhattak a géphez. Képes Gábort külön dicséret illeti a rögtönzött előadása miatt! Különösen tetszett, hogy nem a technikai adatok ismertetésére szorítkozott, hanem minden gépről mesélt pár anekdótát. Tőle tudom, hogy ezen a masinán kezdte a programozást Simonyi Károly (alias Charles Simonyi, az MS munkatársa és űrturista), amőba játékot fejlesztett és játszott a géppel.

Sikerült találnom egy archív videót a TeCsőn (YouTube), amin működés közben látható a gépezet, érdemes megnézni. A videó kb. cseh, vagy szlovák nyelvű, de ez nem valós akadály. ;-) Aki nem idegenkedik a szláv nyelvektől, az néhány megnézés után egész sok mindent meg tud belőle érteni. :-)

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása