Heti rövid hír, hogy elkészült az első széria az ENTERPRISE 128 SD adapterből. Ezt a Rev 1.0-ás változatot már nem tudjátok megrendelni (csak pár darab készült el belőle elsősorban fejlesztési és tesztelési célokra). Aki most lemaradt erről a kiegészítőről, az a későbbiekben megjelenő Prémium változatra tud jelentkezni a vortyex kukac gmail pont com e-mail címre küldött levélben. A Prémium változat annyiban lesz más, mint a Rev 1.0, hogy a NYÁK lap az eredeti BASIC kártya alakjára lesz igazítva (befér az eredeti kártya műanyag tokjába) és minden alkatrésze SMD felület szerelt lesz (most két kondenzátor és a cache RAM IC nem az).
Szóval ott tartottam, hogy nekem evidens a működése (mivel kezdettől fogva használom), de másoknak szüksége lehet egy rövid használati útmutatóra.

Az ENTERPRISE 128 SD Cartridge port adapter - Rev 1.0 jelenleg elérhető szolgáltatásai:
- A hardver lelke egy Xilinx CPLD chip.
- Mivel a gyári BASIC kártya helyére kerül, ezért tartalmaz ZozoSoft-féle gyorstesztet, BASIC 2.1-et, EXDOS 1.4-et, WP 2.6-ot és SDEXT 0.1 szoftvereket egy felület szerelt flash memória IC-ben.
- A flash memória IC tartalma ENTERPRISE alól működés közben bármikor módosítható szoftver segítségével.
- Két SD kártya foglalatot is tartalmaz, SD és microSD kártyák számára, amik külön-külön és párhuzamosan is használhatóak, igény szerint.
- Cache memóriát tartalmaz.
- Az EP128 IDE kártyához hasonlóan jelenleg FAT12 kompatibilis, ami 32Mb méretű partíciók kezelését teszi lehetővé.
- Az EXDOS - FAT16 kompatibilitás fejlesztés alatt van, a későbbiekben mindenki könnyen és gyorsan upgrade-elheti a saját adapterét.

Üzembe helyezés:
A kikapcsolt állapotú ENTERPRISE 128 (vagy 64) számítógépünkből vegyük ki a gyári BASIC cartridge-t, majd óvatosan helyezzük az adaptert a helyére, a fotón látottaknak megfelelően (az SD kártya foglalattal felfelé, forrasztási oldallal lefelé). Győződjünk meg róla, hogy megfelelően, egyenesen csúsztattuk be az alaplapi élcsatlakozóba! Ha ferdén áll, akkor a művelet nem sikerült, zárlatot okozhatunk vele, ezért inkább kezdjük előröl. Figyelem, ha bekapcsolt állapotú gépbe helyezzük be az adaptert, akkor szerencsétlen esetben mindkettő (a gép is és az adapter is) tönkremehet!

Mint említettem az EXDOS 1.4 egyelőre sajnos nem FAT16 kompatibilis, így a működéshez először fel kell másolnunk egy alkalmas eszköz (mondjuk PC) alatt legalább egy SD kártyára (ajánlott szoftver a partitionGuru) valamilyen elérhető Virtual Disk File partícióit. A fent említett partíciókezelő szoftver elég lassan készíti el (kb. 15 perc) a hat darab 32Mb-os partíciót. Aki tud gyorsabbat, vagy megbízhatóbbat ennél, az jelezze. A DISK menüben az OPEN VIRTUAL DISK FILE alól megnyitjuk a VHD állományt, majd a TOOLS menü CLONE DISK funkcióval kiírjuk a hat darab FAT12-es partíciót az SD kártyánkra.
Ezt követően az előkészített SD kártya partícióira tetszőleges anyagot fel tudunk másolni számítógépről, úgy hogy az utána ENTERPRISE 128 alatt használható legyen.
Jelenleg az EXDOS nem figyeli a kártya cserét, így a gépet behelyezett kártyával indítsuk el. Illetve ha menet közben cseréljük, vagy rakjuk be a kártyát, akkor olyan módon indítsuk újra a gépet, hogy a tápellátásból kihúzzuk és visszadugjuk. A RESET gomb többszöri megnyomása sem indítja teljesen előröl az ENTERPRISE-unk boot-olási folyamatát, kikapcsoló gomb pedig gyárilag nincs. Az ENTERPRISE-unk bekapcsoláskor a ZozoSoft-féle gyorsteszt indul el és fut le, majd a gépünk kilistázza az SD kártyán (illetve kártyákon) elérhető partíciókat, azokhoz rendelt meghajtó betű jelét és méretét. Aki akár a teszt alatt, akár a meghajtók kilistázásánál tüzetesebben szét akar nézni a képernyőn, az nyomja meg (régi PC-ken is rendszeresített, így ismerős lehet) a német billentyűzeten <PAUSE> angol billentyűzeten <HOLD> billentyűt. A számítógép addig marad pillanat-állj állapotban, amíg ismételten le nem nyomjuk ezt a billentyűt. A ZozoSoft-féle gyorsteszt alatt a jobb felső sarokban látható <PAUSE>, a meghajtók listázásánál a bal felső sarokban látható HOLD felirat tájékoztat minket róla, hogy a gép még ebben az állapotban van (azért várakozik és nem azért, mert lefagyott). Elvileg a FAT16 kompatibilis EXDOS esetén már nem lesz szükségünk erre a bűvészkedésre, mert akkor akár egyetlen 2Gb-os partíción (vagy több kisebben, igény szerint) tudja majd kezelni gépünk az összes általunk használt tartalmat.
A memóriateszt lefutását követően a szokásos színeket szkrollozó ENTERPRISE felirat fogad minket. Tetszőleges billentyű lenyomását követően a BASIC parancsértelmező jelentkezik be (aki a későbbiekben módosítja a flash IC tartalmát valami másra, annak az töltődik be, amire lecserélte pl. IS-DOS, EPDOS, FORTH).

Az ENTERPRISE 128 működéséről és az EXDOS-ról röviden:
A most elérhető EXDOS verzióban újdonság, hogy a körülményes EXDOS parancsok begépelése helyett használható egy kezdetleges fájl kezelő program. Ezt a ":FILE" parancs begépelésével tudjuk elindítani. A keresősávot a belső joystick segítségével mozgathatjuk fel-le, ENTER billentyűvel tudunk könyvtárt váltani, illetve állományokat elindítani. A partíciók között a meghajtók betűjelének leütésével tudunk mozogni (az alapértelmezett az F: meghajtó, G,H,I,J,K stb. gombok segítségével tudunk váltani).

Nem szeretném a komplett EXDOS kézikönyvet megismételni, az adapter a szabványos EXDOS parancsok segítségével működik. Minden esetre pár egyszerűbb parancsot leírok, amire feltétlenül szükségünk lesz. Az EXDOS parancsértelmezőt a „:EXDOS” parancs kiadásával hívhatjuk meg. Aki bosszankodva keresgéli a kettőspontot, annak kedvéért elmondom, hogy a német billentyűzetes gépeket az „Ä” billentyű lenyomásával csalogatható elő. Természetesen az EXDOS parancsokat kiadhatjuk BASIC-ből is (tehát nem kell az EXDOS parancsértelmezőt meghívni), csak akkor mindegyik parancs elé ki kell tennünk a kettőspont jelet. Ismerkedésként írjuk be, hogy HELP (az EXDOS parancsértelmező kiteszi helyettünk a kettőspontot, én ezért használom előszeretettel) és listázzuk ki, hogy milyen beépített programok érhetőek el jelenleg a gépünkön. Alap esetben ez lesz a gép válasza:
:HELP
SDEXT version 0.1
EXDOS version 1.4
BASIC version 2.1 (jelenleg csak angol nyelvű)
WP version 2.6 (SUPERWP)
WP version 2.1 (ezen utóbbi az alaplapi ROM-ban található).
A listában szereplő beépített programokat (persze aki piszkálta, annak Pascal, Forth, IS-DOS, Assembly stb. is lehet) meg lehet hívni parancssorról is (az SDEXT program az adapterünk drivere, így azt meghívni külön nincs értelme), pl. a WP-t (a 2.6-os verzió töltődik be) BASIC alól a :WP parancs kiadásával érhetjük el. EXDOS alól pedig kettőspont nélkül beírva léhetünk át a WP nevű szövegszerkesztőbe. Természetesen használhatóak az ENTERPRISE gyári funkció billentyűi is erre a célra. A szövegszerkesztőbe BASIC alól a <SHIFT> + F8 segítségével léphetünk ki. WP-ben F8-at nyomva adhatunk ki EXDOS parancsokat, <ENTER> lenyomása segítségével kiléphetünk az EXDOS parancsértelmezőbe. EXDOS alól a BASIC parancs kiadásával kapjuk vissza a BASIC parancsértelmezőt.

Lépjünk be az EXDOS parancsértelmezőbe és töltsünk be valamit, valamelyik meghajtónkról. Először válasszunk ki az egyik meghajtót, annak betűjele és a kettőspont beírása segítségével. Az általam belinkelt VDF állomány az alábbi meghajtókat tartalmazza, "F: GAMES_1 (játék könyvtárak 00-HH)", "G: GAMES_2 (játék könyvtárak I-R)", "H: GAMES_3 (S-Z illetve CPC)", "I: DEMOS (több 100 demo, nem számoltam meg)", "J: MEDIA (zene és videó lejátszók)" "K: UTIL", ezek közül választhatunk. 
I:
Listázzuk ki a meghajtó tartalmát, legalább is kezdjünk neki, mint említettem elég sok könyvtár lesz ezen a meghajtón.
DIR
Volume in dire I: is DEMO
Directory of I:\
3D_SHOW
ALPHA
AMIGABLL
ARTAN
stb...
A futó listát megállíthatjuk a pillanat-állj gombbal (PAUSE / HOLD) , illetve megszakíthatjuk a <STOP> gomb lenyomásával. A "*** STOP key pressed" EXDOS felirattól nem kell megijedni.
Lépjünk be egy tetszőleges könyvtárba, például a SMALLDEM-be.
CD SMALLDEM
Ezt is listázzuk ki a DIR parancs segítségével. Ha megnézzük az eredményt, akkor láthatjuk, hogy itt már állomány szinten is kapunk információkat. Ha találunk egy futtatható állományt, akkor azt töltsünk be a LOAD parancs segítségével.
LOAD SMALL.COM
Példánkban a méltán híres és általam nagyon kedvelt Small Demót töltöttük be, hátra is dőlhetünk, meglepően gyorsan végez az adapter, akár egy floppy meghajtóhoz képest is.
Meguntuk a demót, nyomtunk egy reset-et. Az a furcsa dolgot fogjuk tapasztalni visszalépés után, hogy a gép megjegyezte a kötetet, ahol az előbb voltunk. Ha ki szeretnénk lépni az aktuális meghajtó gyökerébe, akkor íjuk be a CD parancs megfelelő alakját, az pedig nem más, mint a CD I:\
Ismét érdemes megjegyezni, hogy a vissza per jel a német billentyűzetű gépeket az Y mellett az oda-vissza kacsacsőr gomb lenyomásával varázsolható elő. 

Tulajdonképpen most már elegendő a tudásunk EXDOS-ból ahhoz, hogy alap szinten mindenféle stuffokat töltsünk be az adapter segítségével a gépünkre. Természetesen epedve várjuk a NortonCommander szerű fájlkezelő program és pár hasonló Videoton TVC-n kiválóan használható szoftveres cucc ENTERPRISE portját! :-)

A flash memória IC tartalmának felülírása:
Még egy mondatot érdemes a flash memória IC tartalmának cseréjéről ejteni. A flash memória IC alapértelmezetten írásvédett módban van. Ha meg akarjuk változtatni a tartalmát, akkor a gép kikapcsolt állapotában a képen jelölt tüskére helyezzünk egy jumpert, ezzel írhatóvá tesszük a flash memória IC tartalmát.

Az erre a célra készült programot és a megfelelően összeválogatott ROM állományokat felmásoljuk az SD kártyán valamelyik partíciójára, majd az ENTERPRISE alatt elindítjuk. A flash tartalmának írása, leellenőrzése megtörténik, ha ez hiba mentesen zajlik le, akkor íródik felül a gép által eddig használt memóriaterület. Tehát elviekben a flash módosítást nem lehet elrontani (nekem is sikerült hiba mentesen változtatnom a tartalmon), de ha véletlenül pont a felülírás pillanatában van áramszünet és valami balul sül el, akkor természetesen újra tudjuk programozni az adaptered.

Hasznos linkek gyűjteménye:
- Enterprise 128 fórum
- Játékok, demók, felhasználói programok vegyesen,  hat partíció 196Mb
- Üres partíciók
- Enterprise 128 Játékok leírással
- Enterprise 128 Demók leírással
- Enterprise 128 felhasználói programok

... a múltkori AMIGA 4000D élesztéssel foglalkozó cikkben említettem, hogy ha olyan gépet kell javítanom, amiből nincs plusz példányom, akkor az elég kényelmetlen érzés... Pláne akkor vert a víz, amikor minden javítási pontot többször is leellenőrizve és még mindig nem volt meg a hiba oka. Az AMIGA pedig van olyan "barátságos" gépezet, hogy csak közelítő hibajelzést ad a működési hiányosságról. Szerencsére azt a problémát sikeresen megoldottam. Ennek örömére (hogy ez még egyszer ne ismétlődjön meg), vettem egy tudottan alkatrész állapotú AMIGA 4000D lapot. Annyit lehetett róla tudni, hogy sok sok éve halott és Lisa hibásnak volt jelölve. Ha jól emlékszem a történetére, akkor Ebay-en vették meg és Olaszországból érkezett hazánkba.
Általános állapotáról első ránézésre ennyit tudtam meg:
- minden SMD alumínium elektrolit kondenzátor hiányzik
- egy áram korlátozó dióda és két kerámia kondenzátor szintén (az egyik kerámia a forrszemmel együtt jött le)
- a két oszcillátor (28,6363 MHz és 50.0000 MHz-esek, az értéknek még lesz szerepe) helye üres
- majdnem a komplett audio rész vissza van bontva (LF347M jelű erősítő IC és két tranzisztor)
- a két KickStart ROM közül az egyik foglalatnál javítás látható (valószínűleg "szakszerű" ROM cserekor elszakadt pár vezeték) ami viszont ránézésre jónak nézett ki, de kimérni szinte lehetetlen lenne.

Teszt nélkül nem ítélek alaplapot bontásra! Már megtanultam az évek alatt, hogy a mások által menthetetlennek tartott cuccok nagy része akár éleszthető is lehet (ez visszafelé általában nem igaz, amiről váltig állítják, hogy javítható, ott igazán komoly gondjaim szoktak lenni)... Nem pótoltam elsőre az összes hiányosságot (a bizonytalanra nem melózom órákat), csak azzal foglalkoztam, amik a "teszt működés" alapfeltételének számít.

Ezek pedig a tápvonalakon lévő szűrő kondenzátorok (ideiglenes kondenzátornak mindig 90 fokban behajtott és méretre vágott lábú furatszerelt elkót használok, ez látszik a két képen), a hiányzó dióda és a két kvarc oszcillátor voltak. Ennél több nem kell neki, hogy ha "akar", akkor működjön. A feltételezett Lisa IC hibától sem esem hanyatt, kb fél órás munkával cserélhető lett volna. Az oszcillátoroknál amúgy gondolkodóba estem. A LowEnd AMIGA gépeken 28,37516 MHz-es oszcillátorok vannak rendszeresetíve, a másik 4000 D alaplapomon viszont 28,6363 MHz-es van. Ez ugyan nem tűnik eget verő különbségnek, de fenn állt az elvi lehetőség, hogy időzítési problémákat okozhat az eltérés és emiatt nem indul be a lap. Minden esetre egy-egy precíziós foglalat segítségével elláttam az alaplapot két bontott oszcillátorral. Aztán bekapcsoltam, egyik ujjam a Lisa IC-n, másik a kikapcsoló gombon, hogy időben tudjak cselekedni. A mágikus füst nem szállt fel sehonnan és nem kellett villám gyorsan elkapnom az ujjam se. Nem forrt fel két másodperc alatt egyik IC sem 70fokra. Ezen felbuzdulva rátettem az AMIGA 500-nál rendszeresített A520 modulátort a videó kimenetre és varázsoltam neki képet. A szokásos néhány röviden felvillanó vékony fehér csík után (indul a Motorola CPU) zöld kép, piros kép, sárga kép, szürke kép (a fene tudja milyen színű volt, még nem melegedett be a TFT TV, olyankor nem feltétlen színhelyes a kép), van itt minden... Szóval az alaplap működik, csak az a kérdés, hogy miért nem stabil? További nyomkodást követően sikerült egy olyan konstellációt összehoznom (a hiba ok immáron egyértelműen a KS ROM-ra és környékére korlátozódott), ahol 3.1 KS ROM IC-kkel, lassabb ROM sebesség választó jumper beállítással elindult a lap.

Az eredmény a képen látszik, ismét működik egy ezer éve halott AMIGA 4000D, egy toldott foldott 68EC030-as CPU kártyával, 2Mb chip memóriával és 16Mb fast rammal. Na persze a késztől még messze van, gyárihoz közeli állapotra szeretném hozni az alaplapot. Folytatása következik, hamarosan...

Ha jól emlékszem három éve tervezgetem, hogy ellátogatok Szegedre, a retro video, quartzjáték és számítógép kiállítás idején. Eddig ez nem igazán jött nekem össze, pontosabban az embernek az a kényszerképzete támad, hogy 230Km (nem légvonalban, hanem vasútvonalban mérve) valós távolság, amit megtenni nyűgös. Idén úgy alakult, hogy egy Szerbiában retro fanatikus sráccal is megbeszéltük (akivel még nem találkoztunk élőben), hogy kihasználjuk ezt az alkalmat és itt végre összefutunk, dumálunk. A kiállítás a Szent-Györgyi Albert Agórában került megrendezésre (2014. május 17-18 között), ismét több száz retro eszköz került ki az asztalokra, a polcokra és a vitrinekbe ADSR és SakmaN jóvoltából. Nem fotóztam, viszont videóztam, szerintem ez elég jó áttekintést ad a kiállítás anyagának mennyiségéről.

A belépőjeggyel megtekinthető volt az Agóra többi állandó kiállítása is. Aki nem járt még ott, annak kedvéért elmondom, hogy egy vadonatúj, európai színvonalú művelődési ház és múzeum funkciót betöltő épületről van szó. Nem mellesleg itt található meg kis hazánk egyik legnagyobb állandó informatikatörténeti kiállítása, rengeteg ritkasággal (a budai Műszaki Tanulmánytár hasonló jellegű). Többek között itt tekinthető meg a szegedi katicabogár (kibernetikus műállat) eredeti példánya és másik működő modellje. Régi jó szokásomhoz híven, a katica működését bemutató előadást felvettem videóra (a minőség nem HDMI, de a lényeg érthető). Szintén említést érdemel, hogy az Agóra otthont ad egy látványlaboratóriumnak, ahol a lézerfénnyel folytatott alapkutatások jelenlegi állásába pillanthatunk be. Láttunk fénytöréses, mikromanipulációs kísérleteket a lézercsipesszel és lézerrel működtetett mikroszkópikus fogaskerék áttételt. Szóval bátran mondhatom, hogy lenyűgözőek az Agóra ezen részei is.

Ha már ott maradtunk a hétvégére, akkor szétnéztünk. Szeged szép város, érdemes a belvárosában sétálgatni, nem kell nagyítóval keresni a látnivalókat. Meglepődve tapasztaltam, hogy mennyi az orosz és kazah sportoló ciril betűs kick boxing feliratú melegítőben, hát itt bizony komoly küzdősport élet lehet. ;-) A Borfesztivál pedig? A Széchenyi téren 180 pavilon volt felállítva, ennek örömére rendesen végig kóstolgattuk az ismertebb borházak kínálatát. Természetesen sajttal kísérve és némi lacikonyhával megtámogatva az este végét, nehogy gond legyen az ágy forgási sebességével. ;-)

Villám poszt következik, a mai történésekről, azok kedvéért akik nem követik a ReTRo Tauta Facebook csoportot, fotók nélkül. :-) Naiv feltételezés azt hinni, hogy valaha szinkronba kerülhet a blogom tartalom a valóság történéseivel. ;-) Annál lényegesen többet retrozom, mint amennyit írni tudok róla, sajnos... Jelenleg egy Tesla PMD 85-2-vel és egy Commodore Plus 4-el foglalkozó cikk van folyamatban, de hogy mikor jutok a végünkre, azt még nem tudom...

Szóval egyszerűen indult a történet, valaki cirka 20 éve Németországban kiforrasztotta  a henger akkumulátort egy AMIGA 4000 alaplapból, majd betekerte zsírpapírba és eltette a szekrényébe. Majd tavaly feltette az ebay-re "amikor elcsomagoltam még működött" felkiáltással. Na szóval egy ilyen alaplap érkezett hozzám átvizsgálásra. Az SMD kondenzátorok szépen kifolytak, környékükön ragadós trutyit lehetett látni, zöldre oxidált forrszemekkel. Ez az állapot kimeríti az életveszélyes fogalmát, már mint a gép szempontjából. Az első teszt biztató volt, bár eléggé félve kapcsoltam be az előbb vázolt okokból. Ezt követően szépen kibontottam a kondenzátorokat. Előzmény cikkekből tudható, hogy azt nem forrasztópákával kell elvégezni (szétégetnénk a lapot), hanem egy fogó segítségével. Majd átforrasztottam a forrszemeket a lábmaradványok eltávolítása érdekében. Kiforrasztó szalaggal eltávolítottam a gyári ón maradványait, majd átdörzsöltem a forrszemeket és a környéküket denaturált szesszel és ezt addig ismételtem, míg a fültisztító pálcikával már nem tudtam több koszt letörölni. Félreértések elkerülése érdekében, ahol a forrszemek zöldre-feketére vannak oxidálva, ott a tisztítás tényleg a fémtiszta állapotot kell hogy jelentse. Mert különben nem lehet az új alkatrészt beforrasztani. A kérdés ugye adott, ha az SMD alumínium elektrolit kondenzátorok ekkora galibát okoznak (tíz év állást követően), akkor miért nem váltom ki őket valamilyen más típussal? Furatszerelt csepp tantál és kocka tantál kondenzátorokkal folytak kísérletek, néhol kerámiát is használtam. AMIGA 4000-es lapon a bejövő tápvonalon sikerült "készíteni" az egyik csepp tantál kondenzátorból egy füstölve égő LEDet... úgyhogy erről egyenlőre letettem. Amikor ez meg volt (mármint a tisztítás), akkor szépen beforrasztottam a megfelelő értékű alumínium elektrolit kondenzátorokat a helyére:
AMIGA 4000 REV B - kondenzátor értékek
C191 – 47uF 16V
C187 – 47uF 16V
C185 – 470uF 16V (Furatszerelt)
C196 – 47uF 16V
C194 – 47uF 16V
C317 – 22uF 16V
C??? – 22uF 16V (nem látszik a számozás)
C190 – 47uF 16V
C188 – 47uF 16V
C192 – 47uF 16V
C200 – 4,7uF 25V
C181 – 100uF 6V
C198 – 22uF 16V
C460 – 10uF 35V
C189 – 47uF 16V
C408 – 47uF 16V
C407 – 47uF 16V
C433 – 22uF 16V
C443 – 22uF 16V
C404 – 4,7uF 25V
C400B – 470uF 16V (Furatszerelt)
----------------------------------------------------
Bekapcsolás után ért a kellemetlen meglepetés, közepesen melegedő Ramsey IC (40-50 fok) és zöld képernyő fogadott. A zöld képernyő ugye RAM hibát jelent AMIGA gépeknél, a melegedés pedig custom IC hibát! Már majdnem ott tartottam, hogy lebontom a Ramsey chipet forrólevegős kiforrasztóállomással, felforrasztok egy PLCC foglalatot a helyére és átrakom rá a saját lapomról az IC-t, egy teszt erejéig...
Gondoltam mielőtt ennek nekiállok, rákeresek az Interneten, hogy mit írnak az okosok erről. Az amibay-en az egyik srác felsorolás szinten megemlítette a hibaképernyőket és a felderített hardver hiba okot. Íme:
Dark Grey screen - In Amiga 4000 who no boot, (dark grey condition) CIA in place U350 was defective. After replace, machine boot again normally. In the same A4000 with a good or a bad or without CIA in place U300, this had no effect at booting sequence!
Green screen - Also A4000 with Green screen symptom, with or without chip ram simm in place, has cut the line between R79 and his hole. After repair machine boot again. This resistor was in the front end of LocalBus Coprocessor Connector mark PIN1, at the bottom side of the pcb.
Red, Yellow, Dark Grey screen - Very strange problems may create a defective Ricoh 5C01 real time clock IC, as red screen, yellow screen, or not boot at all. Also recently encountered a very strange problem was as follows. In an A4000 who boot normaly from cold start and work perfect, if someone push off and on again the mains switch, has as result a dark grey screen. After two minutes with the machine OFF, when the restart all work perfect again! This was repeated. The problem was the Ricoh ic. For some reason degrade its suply voltage from +5v, to 1.77v! This was happened only if someone shut and then restart the machine from a previews working condition. At first I think cause the ic was defective, but later discover cause in some pcbs, must add a 1N4001 diode from D178, to Ricoh ic at pin 20. The cathode of diode must connect at pin 20 of ic.
Dark Grey, Yellow sreen - Amiga 4000 with boot screen sequence <<dark grey - yellow>>, has Alice U211 ic defective. Also if Amiga 4000 does not recognize any fast ram, usually one of four buffer ic 74F245 (U891-892-893-894) may defective. Most likely is U891 who is near in backup clock battery, and has corroded from battery leak.
Also, A4000 with "Guru Meditation" at boot sequence before "insert disk" screen, has U177 (74HCT174 type) defective. Its place is near the backup battery.

Az R79-es ellenállás hajlamos elválni a galvanizált átkötéstől, közvetlenül a CPU slot előtt az alaplap szélén, ez okoz zöld képernyőt. Ez a DMAEN jel felhúzó ellenállása lenne...

Vajon mekkora az esélye annak, hogy egy találomra a kezem közé került lapnak is pont ez lesz a hibája? Elméletben a semminél is kevesebb, gyakorlatban viszont telitalálat volt...
Az a szerencse, hogy van itthon egy saját működőképes alaplapom, egy hirtelen ötlettől vezérelve rámértem multiméterrel mind a kettőre pár helyen. Ez igazolta, hogy gond lehet az, hogy a hibás lapon szakadást mutat az R79-nél a multiméter. De úgy, hogy a 20x-os nagyítású lupéval sem láttam meg hiba helyét. Átforrasztottam a forrszemet és a vezetéket, de még mindig szakadást mutatott, úgyhogy egy hajszál vékony dróttal kihuzaloztam a lukgalván és SMD ellenállás közelebb eső forrszeme közötti részt. Rámértem, most már volt galvanikus kapcsolat és bekapcsolás után az alaplap ismét működni kezdett. :-) Következtetés, a zöld hibaképernyő nem a valós hibát jelezi (meglepő, de AMIGA-nál elég gyakori, ál-képernyőnek hívom az ilyen jelenséget), persze ha sárga képernyőt kaptam volna (CPU-val és órajellel kapcsolatos hibajel), az is megvezetett volna, hiszen akkor az alaplap egy másik részén keresem a hibát. A Ramsey melegedése szintén "ál-hiba" jelenség volt, a huzalozás után megszűnt az extra melegedés is. Ez az alaplap egyenlőre úgy tűnik megmenekült.

Ismét az Enterprise 128 számítógép lesz a téma. Az enterprise.forever.com fórumon keresztül beszereztem (kösz a segítséget Zozo!) egy RetroHQ-s Saint-féle 512Kb memória bővítőt. Úgynevezett piggyBack módszerrel (plusz ram IC rá van forrasztva a másik tetejére) összesen 1Mb rammal van szerelve. Most, hogy az SD adapter okán elő (és a billentyűzet fólia megbízhatatlansága miatt szét) szedtem a masináimat (nem kell irigykedni, csak egy szép állapotú gépem van, a másik kettő hiányos, alkatrész állapotúnak vettem őket) be is szereltem az egyikbe a bővítőt. ;-) Utólag már örültem volna, ha úgynevezett KIT állapotban (alkatrész csomag) érkezik meg, de az angol srác összerakta és letesztelte mindegyiket, mielőtt postázta volna kis hazánkba. A galéria első öt képén látszik, hogy ez mennyire sikerült neki (nem akarom lefikázni). Úgy tűnik a felhasznált (valószínűleg ólom mentes) forrasztó anyaghoz (folyasztószer pl. gyanta nyomát sem láttam sehol) magasabb páka hőmérséklet lett volna szükséges. Optikailag sem volt szép és itt-ott úgy nézett ki, mintha egy-egy forrasztás el lenne törve...

Az ördög nem alszik alapon, mielőtt hozzá kezdtem volna a beszereléshez, átmentem a bővítőn 350 fokos forrasztópasztával és nem ólom mentes cinnel. Megigazítottam azokat a forrasztásokat, amikkel nem voltam kibékülve...
Ha rápillantunk az előzőekben (még 2012-ben) bemutatott Enterprise 128 gép általam feliratozott alaplapjára, akkor látjuk, hogy két 64Kb-os ram blokkot is tartalmaz. A bővítő port mellett elhelyezkedő utólag (gyárilag) drótozott 64Kb-os panelt kell kíméletesen eltávolítani és annak a helyére kerülhet majd az új bővítő.   
Fogtam egy erősebb ollót és az alaplaphoz viszonylag közel óvatosan elvágtam azt a négy szalagkábelt, amivel a gyári bővítőpanel volt bekötve. Ezt követően a panelt lehúztam a három műanyag távtartóról, ami arra hivatott, hogy fixen rögzítse az alaplap fölött kb. egy centire. Az alaplapra forrasztott plusz földelés kábelét simán lemelegítettem forrasztópákával, erre az új bővítőhöz nem lesz szükségem.
Az alaplap furataiból el kellett távolítani a felesleges vezeték darabokat és ónt. Először lehúztam a vezetékdarabokról a burkolatot fogóval. A felső kettőn ragasztott papír, az oldalsó kettőn műanyag burkolat volt. Majd 350 fokra melegített pákával átcineztem a gyári forrasztásokat az alkatrész oldal irányából és egy csipesszel egyesével óvatosan kihúzgáltam a drótokat a helyükről. A furatokat ónszívóval és kiforrasztó szalaggal (ónszívó harisnyának is hívják) tisztítottam meg, Nem kell semmi extra ketyere, tökéletesen megfelelnek a pár száz forintos bárhol kapható eszközök. A csatlakozó hüvelysort (ez a neve) egyszerűen beforrasztottam az alaplapra, majd a szalagkábel blankolása következett. A leblankolt kábelvégeket (mivel réz drótszálakból állnak) összesodrás után ónozni kellett, ha ezt nem teszem meg az ügy érdekében, akkor elég nehézkes lett volna átbújtatnom az alaplapi furatokon. Az egész műtét a régi bővítő kioperálásával és az új beszerelésével cirka fél órát vett igénybe. Természetesen működik, itt figyel az asztalomon egy ENTERPRISE 1088 (64kb + 1024Kb). ;-) Ezzel a memória bővítővel és az SD kártya adapterrel már egész ütőképes lesz ez a kis gépezet, már csak azokat a szoftvereket várom, amik ki is használják a plusz erőforrásokat.
Egy másik masina (Commodore plus 4) szétszedésekor ismét felmerült bennem az ötlet, hogy kéne már készíteni egy a gyári Enterprise 128 fóliabillentyűzetének pótlására alkalmas NYÁK billentyűzet mátrixot, most ezen agyalok...