majdnem minden ami ReTRo

ATARI 800 XL harmadik rész - 1050 Floppy drive

2012/12/16. - írta: Сергей

... talán az első cikkben említettem (vagy csak akartam?), hogy az ATARI 800XL komplett szett kipróbálása nagyon kellemes meglepetést okozott. Abszolút hozta azt a fanyar nosztalgikus érzést, amiért érdemesnek tartom a ReTRo-val foglalkozni! :-) Ha emlékeim nem csalnak, akkor én sorrendben ezekkel a DOS-okkal (Disc Operating System), vagyis lemezes operációs rendszer megoldásokkal találkoztam. CBM DOS (C=64-hez rendszeresített 1541-es meghajtó használata), EXDOS 1.0 - IS-DOS 1.0 (EP128 Microteam vezérlő) és MS-DOS 3.0 valami háj szpíd 286-os PC-n. Szóval a DOS-ról nekem a nagyjából a két színű szöveges képernyőn parancssorból kiadható rövid szöveges utasítások (lásd. LOAD "$",8,1 vagy FORMAT A:) jutnak az eszembe. Nézzük meg, hogy az anno tapasztaltakhoz képest hogyan "viselkedik" egy ATARI 800XL az ATARI 1050 Floppy Drive (lemezmeghajtó) társaságában. Elvileg jelen kell, hogy legyen valamilyen DOS (hiszen lemezt kezelünk)...

05 1050 eleje kis.jpg

Az ATARI 1050 kiegészítőről elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy 5¼" hajlékony lemezes meghajtóról van szó, ami egy lemezoldalon 130 Kb adatot tud kezelni. Egészen fiatalok kedvéért elmondom, hogy régen egy és kétoldalas meghajtók voltak forgalomban (nyilván az egy oldalas volt az olcsóbb). A kétoldalas meghajtókban két párhuzamosan egyszerre mozgó író/olvasó fej van. Itt viszont csak egy író/olvasó fejjel rendelkezünk, ezért meg kell fordítanunk a lemezt, ha a másik oldalán is szeretnénk adatokat tárolni. ;-) A gigabájtok korában ez elég kevésnek és furcsának tűnhet, de ha azt vesszük, hogy az ATARI 800 XL memóriája mindösszesen 64Kb, akkor a 130Kb háttértár kapacitás jelentős eltárolható adatmennyiséget takar (komplett éves könyvelésünk ráfér a lemezre, a programmal együtt). 
Kezdjük talán az üzembe helyezéssel. Csatlakoztattam a SIO periféria kábelt a géphez és a meghajtóhoz, majd előszedtem a tápegységeket. A 1050-es meghajtó gigantikus méretűre sikerült, majdnem akkora, mit maga a gépünk. Nem szedtem szét, de alig van súlya, így nem értem, hogy a tápegysége miért nem fért el a házán belül. Bekapcsoltam a monitort, kivettem a fejvédő karton lapot a meghajtóból, ON állásba billentettem az elején lévő kapcsolót, majd végül következett a gép power kapcsolója. Mint említettem, az előzmények alapján semmilyen reakciót nem vártam a géptől. Ehhez képest egyszeri floppy keresgélés és intenzív csipogással jelzett méltatlankodás kezdődött... Mivel még nem láttam ilyet, először azt hittem, hogy valamit elszúrtam, úgyhogy újra kezdtem az egészet. A reakció második próbálkozásra is ugyan ez volt. :-)

06 boot error kis.jpg

Na tessék, ezt most jól megkaptam, BOOT ERROR felirat folyamatosan szkrollozódik lefelé és csipog... :-) A méltatlankodás egész addig folytatódott, míg be nem toltam egy lemezt. A meghajtó működésének ütemére folytatódott a csipogás, de most már elégedetten, a töltés jeleként és hamarosan bejött egy menü. Kétfajta indítómenüt találtam (néhány még működő lemezen), volt szöveges, ez volt a gyakoribb és volt grafikus megoldású is. A fotó galériában található pár kép az ARKANOID és a BOULDER DASH klasszikusnak nevezhető játékokat próbáltam ki. Szerintem egészen kiválóan néznek ki ATARI-n. A menükben vagy külön gombokra programozták a választást, vagy a SELECT - START funkcióbillentyűk használatával boldogultam. Az automatikus indítás funkciót nagyon komfortosnak találtam, viszont megnehezíti a felhasználó dolgát. Könnyen belátható, hogy ATARI-n programozás tudás és DOS ismeretek nélkül nem lehetett olyan egyszerű indítómenüvel ellátott, saját programválogatásokat csinálni... A saját lemezeim között egy csomó lengyel eredetű válogatás másolatát találtam meg. :-)
Kérdezhetné az olvasó, hogy akkor végül is hol az a híres ATARI DOS?

13 DOS 2.5 kis.jpg


A gép nem rendelkezik EPROM-ban előre eltárolt DOS operációs rendszerrel (mint pl. az EP128 Microteam), úgyhogy akár az MS-DOS-nál, ezt is külön floppyról kell betöltenünk. Ezt a meg is tettem és itt kezdődött a teljes homály, a DLOAD és társai... Úgyhogy az ATARI DOS-al való ismerkedésemet egyenlőre idő híján felfüggesztettem. Lehet nevetni, de nem kísérletem meg a próbaként bepötyögött BASIC programokat lemezre menteni, el kell hozzá olvasnom a szakirodalmat. A Hetedhét ATARI 800XL-et már elfogyasztottam, hátra van még két vaskos idegen nyelvű (német / angol) ATARI DISK DIRVE 1050 feliratú brossúra és fény derül a nagy titokra! Hozzá teszem ez nem baj, hogy az ATARI-m nem a bevezetőben említett három gépnél (C=64, EP128, PC) megszokott evidenciákkal működik... :-)

Nem leszek rest, régi restancia önmagammal szemben a 1990-es éveben írt BASIC programjaim újra megírása, akár ATARI-n is... ha belemélyedtem, akkor folytatása következik...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szergitata.blog.hu/api/trackback/id/tr634968091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.