majdnem minden ami ReTRo

Channel Z - REV 2B javítási tapasztalatok

2013/02/10. - írta: Сергей

... ezt a lapot (pontosabban félgépet) a vaterán vettem meg működőként, de mire ideért, addigra megadta magát. Bekapcsoláskor a szokásos vékony fehér csíkokat (Motorola CPU indul) és fekete képernyőt produkált, amellett, hogy az alkatrészei (kb. 10 perc bekapcsolt állapot után) normális melegedést mutattak. A lap előéletéről annyit érdemes tudni, hogy toronyba volt építve és egy maszek AT-s billentyűzet adapter volt ráforrasztva a billentyűzet vezérlő - VIA - P9A környékére. Véletlenszerűen mértem feszültségeket a bejövő táp vonal és egy-egy custom chip környékén, minden normálisnak mutatkozott. Ebből (utólag kiderült, hogy hibásan) arra következtetésre jutottam, hogy szállítás közbeni dobálás okán a 28MHz-es oszcillátor elhalálozott. Szerencsére ebből van itthon, úgyhogy nem voltam rest és kicseréltem a rezgőt. Az eredmény elég meglepő volt, az alaplap beindult, de a legkisebb "problémára" (elmozdítottam a lapot, vagy betettem egy floppy lemezt) azonnal újra indult és GURU meditation kódokat írt ki (8000_0004 CPU Deadend - General fault). Az AMIGA-hoz rendszeresített és a KickStart ROM verziójához igazított operációs rendszerrel (WorkBench 3.0) nem volt kompatibilis, be sem tudtam tölteni. Végül egy demót találtam Push Entertainment - Klon (na jó, nem kellett sokat keresni, ezt használom tesztre), ami időnként hajlandó volt lefutni rajta. A stabilitás egy RCA 120 8Mb fast ram kártya segítségével növelhető volt, de ha egy erősebbet krákogok és hanyatt vágja magát gép, akkor ott hiba van... Kell egy működő lap, hogy betegyem egy csúnyán szétfaragott házba és legyen egy olyan gépem, amit nem sajnálok mindenfélével nyúzni (pl. hardver tesztekkel, vagy magammal cipeléssel).

Sejtettem, hogy tápellátási gondok vannak, valahol... Ennek örömére lebontottam róla az összes alumínium elektrolit kondenzátort és pótoltam őket (a 4 gyárilag is furatszereltet kivéve) SMD tantál kondenzátorokkal, az előző cikkekben már vázolt módszerrel. Az ezt követő tesz már egész biztató volt, az új kondenzátorokkal az alaplap jobban muzsikált, mint előzőleg, de a bosszantó hiba (random időpontokban történő újraindulás, CPU Deadend GURU kód) továbbra is fent állt. Gondoltam valamit elnéztem, nem mindenhol lehet utólag kimérni a kondenzátorokat. Mérgemben visszabontottam majdnem az összes tantál kondenzátort és olcsó furatszerelt alumínium elektrolit kondenzátorokkal dobáltam a helyükre. Egy dőlt betűs megjegyzés, erős a gyanúm, hogy a bejövő tápvonalon elhelyezett C409 kondenzátor értéke a C= által gyárilag alul lett tervezve. 100uF 25V-set építettem be 100uF 6V helyett. Ezt a technikát nem biztos, hogy mindenki ismeri, ezért mutatok róla egy fotót.

furatszerelt.jpg


Fogóval kihajtottam 90 fokban a lábakat, méretre vágtam és ráforrasztottam az előzőekben letisztított forrszemekre, gyorsan lehet vele dolgozni, egyértelmű a végeredmény. A hiba továbbra sem szűnt meg és ha 4-5 órát foglalkozom valamivel (addig nem tudok másba fogni) és ennek ellenére sem érek el kielégítő eredményt, akkor már nagyon mérges szoktam lenni... Lehúztam minden csüngő kiegészítőt a lapról (floppy dirve, CF2IDE adapter, RCA 120 ram kártya, egér, hangkábel), bekapcsoltam és a séma rajz segítségével elkezdtem minden olyan részt kimérni rajta, ami a tápellátással kapcsolatos (power és decoupling néven futnak). Fél óra keresés után azt találtam, hogy az oszcillátor VCC lábára 1,9V feszültség jut el 5,14V helyett. Jó, de miért is? A séma rajz 6. oldalán a video decoupling kapcsolás elején jelölt FB992 alkatrészre kezdtem gyanakodni. Egy másik lapon mérve a tulajdonságait, az egyik oldalán még meg volt az 5,14V, de a másik oldalon már nem. Azt hittem ez valami biztosítékszerű (az AMIGA 4000T partlist szerint "filter ferrit SM"), úgyhogy fogtam a forrasztópákát, leszedtem az alkatrészt és a két forrszemet rövidre zártam egy darab dróttal. ;-) Úgy tűnik nem csináltam semmi rosszat, mert az eredmény egy olyan alaplap lett, ami több mint 6 órája folyamatosan működik az asztalomon (demókat nézek rajta WHDLoad alatt).

eredeti2.jpg
patkolás 2.jpg


Rövid konklúzió:
- Sok időt spórolhatunk meg, ha minden élesztést azzal kezdjük, hogy a bejövő tápvonal feszültség értékeit, illetve minden fontosabb alkatrész tápfeszültségét leellenőrizzük.
- Nem gondoltam volna, hogy a Kyocera márkájú oszcillátor elindul a névleges feszültség alatt és közel jó MHz értéket képes leadni (szemben a gyári Raltron-nal, ami meg sem mukkant 5V alatt).

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szergitata.blog.hu/api/trackback/id/tr335072534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása